Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

2. szám - ADATTÁR - Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki kioszk története. I. rész

Újság írója is, de neki információi voltak a tűz okáról is: „A tűz keletkezéséről egyrészt az a verzió kering hogy azt a villamos áram okozta, mások szerint a vezetékben nem is volt áram."

80 A pusztulás magával hozta a megújulást, mert a kellemes nyári mulatóhoz szokott közönség már 1903 tavaszán valóságos sajtóhadjáratot indított a kioszk újraépítéséért. Ezzel kezdődött meg egy hosszabb korszak, mely a Szent István-park és a benne újra felépült „igazi" kioszk történetét foglalja magában. KIOSZK A SZENT ISTVÁN-PARKBAN Az éheni korszak 1902. február 27-én a választásokkal véget ért és az adóssággal terhelt város vezetését Brenner Tóbiás (1850-1919), addigi első tanácsnok vette át. Brenner a premontrei gimnáziumban érettségizett, majd 1869 és 1871 között joghallgató volt Bécsben. Családjában több neves építész volt található.

27 Töretlen lendülettel, de óvatosabb pénzügyi politikával folytatta a nagy előd munkáját egészen 1914-ig. Működése alatt a kioszkon kívül felépült a népfürdő a Perint partján, a Zrínyi utcai iskola, a múzeum és kultíírház, a domonkos-rendi nővérek zárdája és iskolája, a karmelita zárda, a Fehér Kereszt Gyermekkórház. O építtette az országosan is egyedülálló Vakok Intézetét is, és a katonai élelmezési raktárt is. A felsoroltakon kívül meg kell említeni a III. kerületi népiskolát és azt a páratlan kezdeményezést, mely a gyermekegészségügy szolgálatában addig példa nélkül állt és az előd Éhen Gyula munkásságának méltó folytatása lett, az erdei iskolát.

28 Segítségére a munkájában Bodányi Ödön (1856-1921) városi főmérnök volt, aki még Éhen javaslatára került ebbe a pozícióba 1899-ben. Bodányi több éves vasútépítő mérnöki gyakorlattal a háta mögött vállalta el a városépítés nehéz feladatát. A város víz- és csatornahálózatának kiépítése, valamint a közutak aszfaltozása, burkolása az ő mérnöki tevékenységének az eredménye volt. Képzett muzsikusként a szíve vágya volt a bayreuthihoz hasonló zenei központ létrehozása. A művészeti bizottság elnökeként is tevékenykedett.

29 Brenner és Bodányi jelentős szerepet játszott a kioszk újjáépítésében is. A Pollák-kioszk leégése után, szinte azonnal érezhető volt az újjáépítés iránti igény. Már 1903 februárjában a Posch testvérek beadvánnyal fordultak a városi tanácshoz, hogy a leégett épület helyére, egy új, kőből emelendő, díszes kioszk építésére engedélyt kérjenek. Elhatározásuk szilárd és kimunkált lehetett, hiszen kedvező válasz esetén, a májusi megnyitás ígéretével záilák a levelüket. Az építőbizottság március 7-ei üléséről készült jegyzőkönyvi kivonat tudatta, hogy a tervezett kioszk építését nem véleményezi, de kívánatosnak tartja, mégpedig a következő módon: „... az építési engedély a víztorony előtt kiképzett téren adassék meg a folyamodónak, e helyen is azonban csak ugy, ha építtetők a kioszknak szilárd anyagokból félkör alakban és árkádszerűleg leendő felépítésére kötelezik magukat."*

0 A Szombathelyi Friss Újság 1903. március 11-ei számában szó szerint közölte a fentieket és már másnap érzékelhető volt a reakció egy olvasói levélből: ,^4zt a teret ott a víztorony 63