Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

2. szám - MŰHELY - Merklin Tímea: A bábszínház mint „új művészet" helyfoglalása. - Tízéves a szombathelyi Mesebolt Bábszínház -

gyerekekből állt. Az első magyar hivatásos bábszínházat, a Magyar Nemzeti Bábszín játékot Rév István nyitotta, aki az élőszínház kicsinyített mását igyekezett létrehozni. Kisoperákat és korabeli polgári drámák játszottak. Ezt a színházat is - ami meg tudott élni a bevételeiből! - a háború zárta be. A háború utáni újrakezdés két fontos eseménye volt, hogy újra megalakult a Bábjátékosok Országos Szövetsége 1947-ben, majd 1948-ban a Magyar Bábjátékosok Egyesülete. A politikai támogatottságnak ára volt: propaganda-feladatokat is teljesíteni kellett. Olyan típusbábok hordozták a tanító-nevelő mondandót, mint Traktor Ferke, Okos Kata, Szatyor néni... A mozgalmi célok érdekében a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége határozott egy állandó bábszínház létesítéséről, így alakult meg 1948-ban a Mesebarlang Színház. A politikai befolyásoltság azonban ellehetetlenítette a húsztagú társulat munkáját. A régi mestereket, például Rév Istvánt kitették az országos szövetségből. Megkezdődött a vásári bábjátékosok felszámolása, mert nem fértek bele a típusdarabokat megkívánó hivatalos irányzatba. Mire az összes magyar színházat államosították, befejeződött a polgári bábjátszás korszaka is, gyakorlatilag megszűnt a vásári bábjátszás, bezárt a Mesebarlang. Művészeiből alakult meg az Állami Bábszínház, mely az 1950-es években „bábkabarékat" készített a Moszkvai Állami Központi Bábszínház magyarországi vendégszereplésének hatására. Ebben az időben háttérbe szorultak a gyermekelőadások. Az 1960-as években, a Szovjetunióban sok új bábszínház létesült, ezért Magyarországon is előtérbe került a gyermekeknek játszó színházak bővítése. Az Állami Bábszínház azt a feladatot kapta, hogy gyermekelőadásokat hozzon létre és tájoljon azokkal.

3 Ezzel meghatározták azt az évtizedekig nníködő struktiirát, amely a bábosokat az amatőr mozgalomból kitörni nem engedte, igaz, abban a megmaradás, „meghonosodás" lehetőségével és értékével egyúttal meg is tartotta. Az egyetlen hivatásos bábszínház az Állami Bábszínház volt, bár a fővárosi és a vidéki előadásigény kielégítése óriási terhet rótt rá. Az amatőr bábcsoportok a tömegek „szórakoztatva nevelésé"-nek jegyében jöttek létre vidéken, 1948 után. Saját készítésű bábjaikkal, paravánjaikkal a vásári bábjáték vándorszínészeinek életét idézve nemcsak lakóhelyükön, hanem a környéken is mutattak be előadásokat.* ,/1 60-as évekre erőteljes, egységes bábmozgalom alakult ki az országban. Az iskola vagy művelődési ház támogatta, anyagilag is elismerte a csoportvezetők munkáját, így mintegy kétezer gyermekcsoport működhetett.'"

5 „Az amatőrök ügyei, megyei felügyelete - a 70-es, 80-as években kiépült művelődési házak láncolatán át - az intézet (ti. a Népművelési Intézet - a szerző) feladata volt; találkozók, fesztiválok szervezése, a képzési szisztéma kidolgozása, a tanfolyamok megszervezése, a bizonyítványok, működési engedélyek kiadása, a szakanyagok kiadása is ide tartozott. E munkát segítette az UNIMA magyar tagozata, később az Amatőr Bábosok Országos Tanácsa. "

(> A bábjáték elterjedtségét köszönheti tehát a művelődési házak korszakának. Ebben az időszakban gyermekszórakoztatásra specializálódott, de amint 19