Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - Zsoldos Attila: Város a határon. - Kőszeg 675 éve királyi város -

kényszerítették a lázadót, s bevették annak várai közül Kaboldot és Kőszeget is. Kőszegi András kénytelen volt meghódolni, s talán ennek tulajdonítható, hogy I. Károly megbocsátott neki: meghagyta vagyonát - még Kőszeget is visszakapta -, sőt, idővel Vas megye ispánságát is elnyerte a királytól, mely tisztségben egészen 1324-ben bekövetkezett haláláig megmaradhatott.

32 András örökös nélküli halála után nagybátyja, a család hatalmát megalapozó „Nagy" Henrik fiának, a már többször említett János (Iván) nádornak a fia, „Farkas" János örökölte vagyonát, így Kőszeget is. Tőle egy tijabb lázadást követően 1327-ben foglalták el Károly emberei Kőszeget,

33 mely ettől kezdve egészen 1392-ig királyi kézen maradt.

34 Kőszeg korai történetének évtizedeiben ugyanakkor békésebb folyamatok is lezajlottak, igaz, ezeket a számos ostrom meglehetősen háttérbe szorítja. Jellemző e tekintetben, hogy az előzőekben tárgyalt források rendre Kőszeg váráról tesznek említést, s egyedül az 1289. évi osztrák támadás eseményeinek elbeszélésekor bukkan fel maga a város is.

35 A település akkor már több évtizedes múltra tekinthetett vissza. Kőszeg 1328. évi királyi kiváltságlevele szerint - amint arról már szó esett - az I. Károlyhoz forduló polgárok azt kérték a királytól, hogy erősítse meg számukra mindazon szabadságokat, amelyeket Henrik bán és annak fia, János nádor biztosítottak számukra a település alapításától fogva (easdem libertates, sub quibus ipsam civitatem olim Heiricus banus et Iohannes palatínus filius suus construxerunt et fundaverunt sive statuerunt),

36 Azt itt használt fundare ('alapítani') ige egyértelműen arra utal, hogy Kőszegi Henrik volt az, aki vendégtelepeseket (hospites) telepített le a kőszegi vár aljában - suburbiuméfoaw s szintén ő volt az, aki a telepesek szabadságait - pontosabban: azok első változatát - megállapította. Kérdés mármost, hogy mindez mikor történt, s mi lehetett a tartalma Henrik rendelkezésének. Ami az első kérdést illeti, fonások hiánya miatt határozott választ aligha adhatunk; a kérdéssel kapcsolatba hozható körülmények számbavétele révén csupán bizonyos lehetőségek mérlegeléséig terjedhetnek a vizsgálat határai. Kőszegi Henrik 1244-ben tűnik fel foiTásainkban, s az 1274 szeptemberének végén vívott fövenyi csatában esett el,

37 ennek alapján mindenesetre teljes biztonsággal helyezhetjük a telepítést az 1244 és 1274 közötti három évtizedre. A pontosabb időpont meghatározása már nem ilyen egyszerű. Mivel a kiváltságlevél szövegében „Henrik bán és fia, János nádor" megfogalmazással találkozunk az alapítással összefüggésben, felmerülhetne, hogy a kőszegi telepítésben és a hospesek szabadságainak megállapításában apa és fia közösen járt el, mégpedig akkor, amikor a nevük mellett szereplő tisztségeket viselték. Ezt a megoldást azonban mindjárt el is vethetjük, hiszen János 1281-1282-ben, illetve 1287-1288-ban volt nádor,

38 azaz jóval apja, Henrik halála után. Világos tehát, hogy az oklevél eme megfogalmazását nem célszerű szó szerint értelmezni. Még mindig nyitva áll azonban az a lehetőség, hogy Henrik és János mégiscsak együtt alapították Kőszeget: ez esetben - mivel János 1266-tól szerepel fonásainkban

39 - 1266 és 1274 közötti időpont cS