Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - Zsoldos Attila: Város a határon. - Kőszeg 675 éve királyi város -

konfliktusokba bocsátkoztak, Kőszegnek a 13-14-. század fordulója körüli év­tizedekben sokkal inkább hadtörténete van, mint története. V. István halála után, amint az közismert, Kőszegi Henrik és társai vissza­tértek az országba. Minden valószínűség szerint Kőszeget is visszaszerezték ekkor vagy nem sokkal utóbb, hiszen 1275-1277 táján bizonyos „N. soproni ispán és a kunok bírája" (N. comes Supruniensis et iudex Cumanorum) - aki nyilvánvalóan nem lehet más, mint az akkor már halott Kőszegi Henrik fia, Miklós nádor 17 - Kőszegen (in Kuzyk) adott ki oklevelet, 18 miként 1277-ben is. 19 Mivel 1277-ben IV. László egyik oklevele Kőszeget a Henrik-fiak várának (castrum ftliorum Henici Kuzyg vocaturri) mondja, 20 bizonnyal helyes az a vé­lemény, mely az előbb említett Miklós fivérével, Jánossal azonosítja azt a „J. királyi tárnokmester"-t (I. magistei' tawarnicorum illustris regis Ungarie), aki­nek oklevele megemlíti saját kőszegi vámagyát (Vello castellanus noster in Guns), s ez esetben a keltezetlen oklevél kiadási éve joggal tehető 1276-ra, amikor is Kőszegi János (Iván) valóban tárnokmesteri méltóságot viselt. 21 IV. László említett 1277. évi oklevele - mely november 27-én kelt - egyéb­iránt arról tájékoztat, hogy a király haddal vonul a Henrik-fiak kőszegi vára el­len, 22 másnap azonban mégis a Kőszegiek egy másik erőssége, a Kőszegtől dél­nyugatra eső Szentvid alatt (sub castro Sancti Vitt) találjuk. 23 Meglehet, tényle­ges összecsapásra ez alkalommal valójában nem is került sor, hiszen alig egy hónappal később már arról értesülünk, hogy IV. László visszafogadta kegyeibe a Henrik-fiakat. 24 1286-ban azonban valóban megostromolta és bevette Kősze­gi János egyik várát IV. László, kérdéses azonban, hogy a fonásainkban meg nem nevezett erősség azonosítható-e Kőszeggel. 25 Annál bizonyosabb, hogy 1289-ben Albert osztrák herceg - megelégelvén a Kőszegiek tartományait is sújtó dúlásait - ostrommal vette be, a Nyugat-Dunántúl más várai és települé­sei mellett, Kőszeget. Erről az ostromról részletes beszámolókkal is rendelke­zünk. 26 Kőszeg a többi elfoglalt várral és településsel együtt 1291-ig lehetett Albert herceg kezén. Az évben a IV. László 1290. évi halála után magyar ki­rállyá koronázott III. András hadjáratban kényszerítette ki, hogy az osztrák herceg lemondjon hódításairól. 27 A háborút lezáró béke ugyan előúla, hogy a határ mentén fekvő várak nagy részét le kell rombolni, 28 bizonyos azonban, hogy sem Kőszeg, sem a Henrik-fiak többi vára esetében ez nem történt meg. így aztán érthető, hogy az elődjéhez hasonlóan a Kőszegiekkel hol békében, hol háborúságban élő III. András 1296-ban megint csak ostrommal vette be Kő­szeget. 29 1300-ban a Kőszegiek kénytelenek voltak meghódolni III. András­nak, 30 s vélhetően ezt követően kapták vissza Kőszeget, mindenesetre 1302 áprilisában már újra Kőszegi János kezén találjuk a várat. 31 A 14. század közel két évtizedes nyugalommal köszöntött Kőszegre, en­nek a kortársak által „Nagy"-nak nevezett Henrik leszármazottai által kirob­bantott íijabb lázadás vetett véget. Ez alkalommal, 1319 tavaszán, Henrik dédunokája, Gergely fia András szegült szembe az Árpád-ház kihalását köve­tően a magyar trónt - nem minden nehézség nélkül - elfoglaló I. (Anjou) Ká­roly akaratával. A király seregvezérei azonban több ütközetben meghátrálásra 7

Next

/
Thumbnails
Contents