Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - Zsoldos Attila: Város a határon. - Kőszeg 675 éve királyi város -

konfliktusokba bocsátkoztak, Kőszegnek a 13-14-. század fordulója körüli évtizedekben sokkal inkább hadtörténete van, mint története. V. István halála után, amint az közismert, Kőszegi Henrik és társai visszatértek az országba. Minden valószínűség szerint Kőszeget is visszaszerezték ekkor vagy nem sokkal utóbb, hiszen 1275-1277 táján bizonyos „N. soproni ispán és a kunok bírája" (N. comes Supruniensis et iudex Cumanorum) - aki nyilvánvalóan nem lehet más, mint az akkor már halott Kőszegi Henrik fia, Miklós nádor

17 - Kőszegen (in Kuzyk) adott ki oklevelet,

18 miként 1277-ben is.

19 Mivel 1277-ben IV. László egyik oklevele Kőszeget a Henrik-fiak várának (castrum ftliorum Henici Kuzyg vocaturri) mondja,

20 bizonnyal helyes az a vélemény, mely az előbb említett Miklós fivérével, Jánossal azonosítja azt a „J. királyi tárnokmester"-t (I. magistei' tawarnicorum illustris regis Ungarie), akinek oklevele megemlíti saját kőszegi vámagyát (Vello castellanus noster in Guns), s ez esetben a keltezetlen oklevél kiadási éve joggal tehető 1276-ra, amikor is Kőszegi János (Iván) valóban tárnokmesteri méltóságot viselt.

21 IV. László említett 1277. évi oklevele - mely november 27-én kelt - egyébiránt arról tájékoztat, hogy a király haddal vonul a Henrik-fiak kőszegi vára ellen,

22 másnap azonban mégis a Kőszegiek egy másik erőssége, a Kőszegtől délnyugatra eső Szentvid alatt (sub castro Sancti Vitt) találjuk.

23 Meglehet, tényleges összecsapásra ez alkalommal valójában nem is került sor, hiszen alig egy hónappal később már arról értesülünk, hogy IV. László visszafogadta kegyeibe a Henrik-fiakat.

24 1286-ban azonban valóban megostromolta és bevette Kőszegi János egyik várát IV. László, kérdéses azonban, hogy a fonásainkban meg nem nevezett erősség azonosítható-e Kőszeggel.

25 Annál bizonyosabb, hogy 1289-ben Albert osztrák herceg - megelégelvén a Kőszegiek tartományait is sújtó dúlásait - ostrommal vette be, a Nyugat-Dunántúl más várai és települései mellett, Kőszeget. Erről az ostromról részletes beszámolókkal is rendelkezünk.

26 Kőszeg a többi elfoglalt várral és településsel együtt 1291-ig lehetett Albert herceg kezén. Az évben a IV. László 1290. évi halála után magyar királlyá koronázott III. András hadjáratban kényszerítette ki, hogy az osztrák herceg lemondjon hódításairól.

27 A háborút lezáró béke ugyan előúla, hogy a határ mentén fekvő várak nagy részét le kell rombolni,

28 bizonyos azonban, hogy sem Kőszeg, sem a Henrik-fiak többi vára esetében ez nem történt meg. így aztán érthető, hogy az elődjéhez hasonlóan a Kőszegiekkel hol békében, hol háborúságban élő III. András 1296-ban megint csak ostrommal vette be Kőszeget.

29 1300-ban a Kőszegiek kénytelenek voltak meghódolni III. Andrásnak,

30 s vélhetően ezt követően kapták vissza Kőszeget, mindenesetre 1302 áprilisában már újra Kőszegi János kezén találjuk a várat.

31 A 14. század közel két évtizedes nyugalommal köszöntött Kőszegre, ennek a kortársak által „Nagy"-nak nevezett Henrik leszármazottai által kirobbantott íijabb lázadás vetett véget. Ez alkalommal, 1319 tavaszán, Henrik dédunokája, Gergely fia András szegült szembe az Árpád-ház kihalását követően a magyar trónt - nem minden nehézség nélkül - elfoglaló I. (Anjou) Károly akaratával. A király seregvezérei azonban több ütközetben meghátrálásra 7