Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: Egy elfelejtett gyár. - Első magyar hímzőipar Soukup és Korb Kőszegen -

töredékét, az építőanyagok előállítási áron való átadását, újabb 15 éves helyi adó- és az építkezés idejére szóló útvám-mentességet tudták felajánlani.

57 A tervezett munkáslakások felépítésére nem kerülhetett sor, persze ennek oka volt az is, hogy a remélt államsegélyt sem kapták meg.

58 Ennek ellenére a gyár igazgatósága elhatározta a bővítést, ha nem is a tervezett mértékben. Egy új szárnyba 20 legújabb típusú automata hímzőgép - úgynevezett hajókás gépek - telepítését akarták. Ezek mellett a következő évre újra elhatározták a már több mint 6 éve tervezett fehérítő és kikészítő kialakítását.

59 1911-ben át is adták az új épületrészt, de a vízkérdést, ami sarokpontja volt a működésnek, egyelőre nem sikerült megoldani. Engedélyt kaptak a Gyöngyösből vízvételre, de a kért telek hiánya bizonytalan helyzetet teremtett, ezért új kút fúrását és a Kalchgrabenből érkező víz csővezetékeken való odairányítását vették tervbe.

60 A fehérítő és kikészítő üzemrész azonban soha nem készült el. Ennek már nem a támogatások hiánya volt az oka, hanem az, hogy az európai politikai és gazdasági viszonyok más irányt vettek, 1912-től egyre kisebb kereslet mutatkozott a gyártmányokra és egyre nagyobb adósságokat halmozott fel a cég. A TÉNYLEGES MŰKÖDÉS A gyárban egy 1912-ben megjelent kimutatás szerint a következő termékeket állították elő: „mechanikai pamut- és selyemhímzések, jaconet-, batiszt-, köper- és madapolanszövetekre, fehérnemű hímzések; női fehérneműek; csipkék, tüll- és léghímzések."

61 Mindezt, a hivatalos jelentések szerint, 50 laposöltő-, 9 fűző-, 10 varróés 4 bobbingéppel valósították meg. Sajnos ezeket az adatokat nem tudjuk egészen bizonyosnak elfogadni, mert a vállalaton belüli változások ellenére ugyanezek jelentek meg évről évre az ország gazdasági életét bemutató évkönyvekben, az úgynevezett Compassokban.

62 Valószínűleg azt a kötelezően felállítandó gépszámot adták meg, amely feltétel volt az állami támogatás kiutalásának. A későbbiekben ezeket a számokat automatikusan adhatták meg, mert a későbbi beruházások - pl. az említett hajókás gépek beszerzése - nem jelentek meg. Az említett gépek arányai és a termelt árucikkek összetétele viszont bizonyítja, hogy az előállított termékek túlnyomórészt hímzett árukból álltak. Csipke előállítására egyedül a 4 bobbin - vagy bobbinet - gép volt alkalmas.

63 Bizonytalanok a munkáslétszámra vonatkozó számok. Az 1902 és 1905 közötti időszakról egymásnak ellentmondó számok jelentek meg a Kőszeg és Vidékében. A betanulásra alkalmazottak száma 1901-ben, az iíjság szerint 50 volt, többségében helybeli lányt vettek fel.

6

* A következő év elején azonban arról adtak hírt, hogy addig csak 28-30 fő dolgozott.

65 Nagy valószínűséggel 70 fő körül mozoghatott a létszám az 1902-es induláskor. A teljes üzem elérésekor 1905 környékén esetleg megközelíthette a tervezett 200 helyet. Ezt megerősítik a Compass adatai is,

66 de 1912-ben, a legerőteljesebb működés 71