Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: Egy elfelejtett gyár. - Első magyar hímzőipar Soukup és Korb Kőszegen -

8 holdnyi terület átadását kérték. A város egyéb beruházásaira - főgimnázium és laktanya építés, villamosítás - hivatkozva elvetette a segély megadását. A cég által felvetett lehetőségre, hogy a gyárat máshol is felépíthetik, egy az ipari miniszternek írt levéllel válaszoltak, amelyben azt kérték, hogy a város korábbi áldozatvállalását figyelembe véve ne engedjék máshova költözni a céget, illetve az új állami támogatás egyik feltételéül azt kössék ki, hogy a Kőszegen kötelesek bővíteni. Ebben - a második Wekerle-kormány idején zajlottak az események - hivatkoztak a miniszterelnök 1893-ban tett ígéretére, hogy a rossz helyzetben levő várost ipartelepítéssel támogatja.

52 Ez akkor nem valósiilhatott meg, de a miniszter most sem adott választ, csak közvetett információ érkezett arról, hogy nem támogatja Kőszeg beadványát. A városnak pénze nem volt, ezért a kérést fél év múlva sem tudták támogatni.

5,i Erre a gyár vezetői megmutatták, hogy nem csak blöfföltek, amikor bejelentették, esetleg más városban építik fel az üzemet. 1907 júniusában - amikor még mindig nem kapott választ a város vezetésétől - szinte azonos feltételekkel felajánlották Szombathely város vezetésének a hímzőipar ottani meghonosítását. A megyeszékhely ekkor aránylag jól ellátott volt ipari létesítményekkel, de egy 300-500 munkást foglalkoztató és azoknak évente 250.000 K fizetést ígérő új üzem tervét nem utasíthatták el. A szombathelyi gazdálkodó választmány néhány ezer koronával kevesebbet ajánlva, de támogatólag terjesztette a közgyűlés elé. A terv talán csak a jogügyi bizottság által támasztott azon igényen bukott meg, hogy a felajánlott telek csak 20 év után kerüljön teljesen a vállalat tulajdonába.

5

* Persze az sem lehetetlen, hogy mégis Kőszegtől próbálták kicsikarni a támogatást. A későbbi események ismeretében viszont az látszik valószínűbbnek, hogy mégsem állt rendelkezésre a megvalósításhoz ígéil összeg. Közben a kőszegi sajtó riadót fújt, mert valamilyen módon tudomásukra jutott az addig még a szombathelyi újságok által is elhallgatott terv. (A Kőszeg és Vidéke szerint kész tények elé akarták állítani a kőszegieket.) Az újságíró szerint még súlyosabb volt a helyzet, mivel a gyár kérelmének megtagadása együtt járt volna, egy az állam által támogatandó intézmény - 100 személyes anyaotthon és gyermekmenhely - Kőszegre telepítésének elmaradásával.

55 Mivel a szombathelyi terv nem valósult meg, így 1908-ban a gyár csak a Gyöngyösből való szabad és biztonságos vízszerzés lehetőségét kérte a várostól. Ezt a patak túloldalán létesítendő szivattyúház építésével szerették volna biztosítani. Ennek megvalósítása is késett, mert a város vezetése nem volt hajlandó örökáron eladni, az árvíz elleni védekezésre hivatkozva, csak ingyenes bérletre akarták átadni a szóban forgó területet.

56 1910-ben újra szóba került a munkásházak építésével való bővítés. Ekkor a várostól 8 hold területen kívül, 2 millió téglát, követ, adó- és vámmentességet kértek, valamint újra a Gyöngyös és a szombathelyi országút közötti területet. A város anyagi erejét éppen az utak aszfaltozása és a vadászlaktanya - Frigyes főherceg laktanya a mai Külső körúton - építése kötötte le, így csak a kértek 70