Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: Egy elfelejtett gyár. - Első magyar hímzőipar Soukup és Korb Kőszegen -

FEJLESZTÉSEK ÉS VIRÁGKOR (A Soukup és Korb Hímzőipari Részvénytársaság első évei, 1905-1912) Ehhez azonban úgy tűnik már nem volt elegendő tőkéje a két vállalkozónak, mert 1905. december 12-én a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank budapesti helyiségében, a pénzintézet erőteljes anyagi hozzájárulásával Soukup és Korb Hímzőipari Részvénytársaság néven 600.000 K alaptőkéjű részvénytársaságot hoztak létre.

39 (A tőkét 1912-ben és 1913-ban 40.000-40.000 K-val emelték.)

40 Már az alapszabály is mutatja, hogy a kőszegi tizem működtetése érdekében kellett létrehozni az új vállalkozást. A célok között ugyanis „hímző és rokon iparágakba vágó gyárak megszerzése, felállítása, üzemben tartása. Ai'uk előállítása, beszerzése. Elsősorban a Suokup és Korb cég kőszegi hímzőgyárának megszerzése és üzemben tartása"*

1 szerepelt. Az alaptőkét 3000 db 200 K-s bemutatóra szóló részvények kiadásával érték el, de ebből csak 230.000 K-t fizetett be - túlnyomó többségében - Hugo Soukup és Ferdinand Korb. Egy-egy részvényt jegyzett még: dr. Sissovits Miklós (Kőszeg), Löbl Mátyás (Bécs), Maishiern Péter, Ramor Lajos, Hollós Ödön és Weiss Fülöp (Bp.).

42 A fennmaradó részt a kőszegi gyár, telkeinek, épületeinek és gépeinek, mint üzleti betétnek beszámítása adta (370.000 K).

43 Ugyanakkor lényegében nem változott semmi, mert az ügyvezető igazgatók Hugó Soukup és Ferdinand Korb lettek, tehát az üzlet vezetése az ő feladatuk maradt továbbra is.

44 Nemsokára bécsi fióktelepet is létrehoztak Soukupék ottani címe alatt (Hohermarkt 4.), amely valójában a központi iroda szerepét töltötte be. Az osztalékot előre 5%-ban, az igazgatóság jutalékát a tiszta nyereség 10%-ában határozták meg. Ezen kívül 3%-ot tartalékalapra szántak.

45 Az igazgatóság többsége a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetőségéből került ki, de három bécsi kereskedő és egy budapesti földbirtokos is volt közöttük.

46 A felügyelő-bizottságba Hollós Ödön, Rámor Lajos mellé beválasztották Kőszeg akkori polgármesterét, Sissovits Miklóst is.

47 Az alakuló közgyűlésen Soukup és Korb az őket illető 2575 db 515.000 K értékű részvényt a Kereskedelmi Banknak adta ki megőrzésre. Ezekből aztán a pénzintézet 950 db-ot átvett. Ez volt tulajdonképpen a tényleges alaptőke emelés.

48 A tőkeinjekció segítségével sikerült az 1901-ben vállalt feltételeket - 50 gép felállítása - teljesíteni,

49 amelyről felmentvényt is kaptak a kereskedelmi minisztérmmtól.

50 Sőt, a banktól várható még nagyobb támogatás ígéretében magasan szárnyaló terveket is megfogalmaztak. A már korábban elhatározott fehérítő és kikészítő mellett, főleg külföldi munkások számára 50 munkásházat terveztek, ahol egy-egy gépet akartak elhelyezni. Ez mintegy 1,5 millió K befektetéstjelentett volna, amihez a minisztérium és a város támogatását is szerették volna megszerezni. Az így kialakított új típusú, részben háziiparra is alapozott üzem szerintük „a világ gyáriparának egyik specialitása'''' lehetett volna. A következő évben a tervet hivatalosan is benyújtották a városnak, amelyben 10 év alatt 150.000 K pénzbeli vagy természetbeni támogatást és 69