Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - MŰHELY - Salamon Nándor: „Rend, mívesség, gondolati sokrétűség". - Vértesi Péter pályarajza, a 65. év ürügyén -

vett a Dunántúli Tárlaton is. A rákövetkező esztendőben aztán megvált a művészeti rovat vezetésétől is és teljes erővel az alkotómunkába temetkezett. Festőként 1975-ben jelentkezett újra. Elkészült és lektorátusi nívódíjat kapott a sárvári házasságkötő terem pannójára. A megyei pályázaton megosztott első díjat nyert Bartha Lászlóval, Majthényi Károllyal és Horváth Jánossal egyetemben. Bertalan Lajos megfigyelése szerint, a kőszegi mester „és Véi~tesi Péter képeinek hatása látszik néhány festményen" .

21 Ezt követte második önálló tárlata a Forradalmi Míízeumban. A katalógus előszavában olvasható jellemzés szerint: „Szenvedélyesen vonzódik a nagy emberi érzések és indulatok újrafogalmazásához, [...] ókorí eposzok gondolati tartalmát vagy az ikonművészet áhítatát, időtlen korszerűségét" tudja kifejezni.

22 „A költészet képekben" című, kollegiális rokonszenvtől fűtött kritika a szakmai értékeket hangsúlyozta: „... szigorú szerkesztettség, már-már spekulatív elemekkel tarkítva"; „kitűnő szín és foimaérzék"; „sajátos egyéniségre valló gondolati tartalom" ^ - sorjáztak a találó észrevételek. A képcímek egyöntetűen emberi, filozófiai indítást tükröztek (A fájdalmak súlya, Elhagyók, Lebegés, A remény ébredése, Tavaszvárás stb.). Losonci Miklós a Tisztelet Szentendrének című képről írta: „... a művészeti energiákat fellobbantó kisváros varázsának hajt fejet" ^ Kritikájának kulcsszavai: önismeret, szigorúság, fejlődés. Az Eletünkben tömör jellemzése a lényeget ragadta meg: „Természetének alapeleme a fokozatosság. Ami változatlan: a rend, a szerkezet elmélyült tisztelete, a kompozíció mozdulatlan és dinamikus részleteinek egyensúlya, látomásainak szemérmesen visszafogott valósága".*

5 Tízévi következetes munka után teljesült a „vidéki míívészek álma", önálló kiállítása nyílt a Fényes Adolf Teremben, 1976. január 29-én. Rózsa Béla siírítményes előszava festészetének intellektuális töltését emelte ki „... minden képe felismerést rögzítő ítélet tán előbb". Majd: „Az elemző gondolat elsődleges képszeivező erővé lett művészetében".

2h A „megnyitó" eredeti technikájára figyelmeztetett: „... bravúrosan patinázott, érzékien anyagszerű felület, egymásra rétegzett, bonyolult színi qjzolatok"

27 jellemzik a Vértesi-festményt. Talán kiegészíthetnénk azzal, hogy a különböző viszonylatok, létformák, kapcsolatok és kapcsolódások titkainak kutatásával a művé formált anyagot egy magasabb minőség szintjére emeli. Aligha véletlen, hogy festészetével kapcsolatban a költészetre, költőre asszociálnak a véleményalkotók. Előbb Zentai Pál, e tárlatról szólva Berecz Miklós érzett késztetést irodalmi párrmzam felemlítésére: „Vértesi személyében egy szombathelyi költő Járt most Pesten [...] aki tisztelettel őrzi nagy nemzedékek vívmányait, s akinek még lesz módja rá [...], hogy részt vegyen ezeknek a vívmányoknak a továbbfejlesztésében".

2Í

* Októberi, pápai kiállítását követően - erről Heitler László emlékezett meg a következőket megfigyelve: „Utalások, felvillanások, szimbolikus szerepű jelek segítségével emeli ki az élet áradatából azokat a jellegzetességeket, melyekben sűrűsödve, összegződve nyilatkozik meg egy-egy meditációra késztető gondolat"?

Q - évekig csak közös tárlatokra küldött munkáiból. A vasiakkal Tatán 1977-ben, majd Celldömölkön 1978-ban lépett közönség elé. Részt vett a Vasi Miíhely jubileumi tárlatán. 44