Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Bariska István: Volt egyszer egy lexikon. - Epilógus a Vas megyei helytörténeti lexikonhoz -

buch szerkesztői betartottak (3.5 Burgenlandi párhuzam); ez az, amit a gyűjtés és feldolgozás során is be kellett volna tartani. Mi lett az eredmény? Az, hogy a helytörténeti lexikonban a kapitalista és a szocialista kor részaránya átlagban mindössze 16% lett. Városok esetében ez az arány átlagban 31% volt.*

5 Pedig ebben a soha el nem készült Szombathelyi szócikk benne sincsen. Ez az okozatot, ez a következményt soha nem lehetett kiheverni. A pótlólagos anyaggyűjtés elmaradt. A feldolgozók magukra maradtak. Minthogy 1982-ben már az 1980. évvel bezáróan lett volna szükség az adatokra, újabb anyaggyűjtési- és feldolgozóigényt támasztottak a lexikonnal szemben. A kör bezárult. 10.3 Szerkesztő és szerkesztő bizottság ellentéte Az sem volt járható út, hogy a szerkesztő, dr. Horváth Ferenc a gazdacímtárak (1895, 1930), helységnévtárak (1910, 1930) négy idősori adatát már nem is intézeti keretben gyűjtötte és gyűjtette ki.

46 Ezzel - szeiinte - el lett volna elintézve a polgári kori pótlólagos adatgyűjtés és feldolgozás. Pedig az 1981. évi szerkesztőségi ülés ennél szélesebb gyűjtési utasításokat fogalmazott meg. Azonban a szerkesztő és a szerkesztő bizottság különböző módon ítélték meg az adatgyűjtés időkereteit és a kutatás forrásvidékét is. A szerkesztő kiadványokból pótoltatta a hiányokat, a szerkesztő bizottság viszont forrásalapra helyezte volna ugyanezt. Hiszen mégiscsak elképesztő, hogy Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveit, az alispáni iratokat, a tanácsi vb. jegyzőkönyveket stb. be sem vonták a feltárásba. Kiderült, hogy a legújabb korokra nem pótlólagos gyűjtést, hanem alapfeltárást kellett volna végeztetni. Itt minden összeomlott, hiszen a táblázatok önmagukban nem pótolták, amit a lexikon III. részében a polgári és szocialista korra elemző módon össze kellett volna foglalni. Erezte ezt az 1985. június 24-én felvett jegyzőkönyv is. Ekkor már azt is világossá tették, hogy például a nemzetiségre, vallásra-felekezetre vonatkozó adatgyűjtés nélkül sem adható ki a lexikon. 10.4. Az apparátusanyag. Hiányzó szocialista kor Végül beszélni kell a lexikon X-XII. részéről: a térképjegyzékről, a hivatkozó jegyzetekről és a helységbibliográfiáról. Az, hogy ezek ún. kódolásával jelentősen csökkenteni lehetett a lexikon terjedelmét, messzemenően értékelni lehet. Az a körülmény, hogy a szocialista korban nem közöltek térképeket, rontotta a föld tulajdonviszonyai változásáról beszerezhető információk esélyét. Nem adott képet a lexikon a területrendezésekről, az ipar- és mezőgazdaság fejlődéséről, az infrastruktúra és községfejlesztésről sem. Azaz az ilyen típusú információk nélkül komolytalan lett a kiadás. A jegyzetapparátus polgári és szocialista kori része hiánya kitűnően dokumentálja a korszak elemzésében lévő hiányokat. A helységbibliográfiákról - tehát nem a megye irodalmáról - ugyancsak el lehet mondani, hogy meglepően szegényesre sikeredtek. Bárki ellenőrizheti a jegyzetek alapján is, hogy a szocialista kor adatgyűjtése és feldolgozása annyira rossz színvonalúak, hogy ez a tény önmagában is kudarcra ítélte a kiadványt. Az azonban elszomorító, hogy a szerkesztő és a szerkesztő bizottság egyként késznek nyilvánították a szocialista kor 171