Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Bariska István: Volt egyszer egy lexikon. - Epilógus a Vas megyei helytörténeti lexikonhoz -

renc adott szakvéleményt.*

1 Erre vonatkozóan ismerjük a munkálatokat vezető könyvtáros válaszát is.*

2 Hovatovább Ember Győző is kifejtette erről a véleményét.*

3 Ez utóbbi nem az elkészült bibliográfiai anyagot elemezte, hanem a lexikonba kerülő könyvészeti anyag jellegét és mennyiségét általában (pl. a feldolgozók által használt és a megyére vonatkozó önálló művek felvételének feltételeit). A bibliográfia felvételt szerinte az határozza meg, hogy mekkora mennyiségű adatot használtak fel belőle. Függetlenül a mű jellegétől (oklevéltár, helységnévtár, betűrendes genealógia, bibliográfia). Alapjában véve Ember Győző véleménye döntötte el a bibliográfus és lektora közti ellentéteket. És még valami. Az a tény, hogy 1977-ben már az 1975. év végéig megjelent művek jegyzékével is ki kellett egészíteni az egészet. Képzeljük el, hogy ilyen megfontolásból 1982-ben is újabb igény jelentkezhetett a bibliográfiai anyag frissítésére. Arra azonban nem tudunk válaszolni, hogy Ember Győző miért nem értékelte 1980-ban ennek alapján a lexikon bibliográfiai anyagát. 10. VÉGSŐ KÖVETKEZTETÉSEK 10.1 Okok A Vas megyei helytörténeti lexikon végső kudarca önmagában is jellemző. Elkerülhetetlen, hogy felsoroljuk az ehhez vezető legfontosabb okokat. Egészen bizonyos, hogy ezek közé tartozik, hogy a kézirat messze túlhaladta az Akadémiai Kiadó által megszabott terjedelmet. Az is biztos, hogy tarthatatlanná vált a III. fejezetben létrejött tartalmi aránytévesztés a feudális kor javára. Nyilván vitathatatlanul idetartozik, hogy bizonyos anyagok el sem készültek, mint példának okáért az Előszó; a Bevezető; Vas megy e története és bibliográfiája; valamint Szombathely város 1867-1970 közötti anyaga. Idesorolható, hogy a feldolgozók a polgári és szocialista korra nem kaptak kutatása eredményeket (pl. községi státuszadatok, közigazgatási változások, a korszakok előre megszabott szempontok szerinti tagolása, mellékletek hiánya, bibliográfiai adatbővítés, népességi adatok hiánya stb.). És hát az a körülmény, hogy a Vas megyei helytörténeti lexikon számos szempontból megszerkesztetlen maradt. 10.2 Az elmaradt szerkesztés következményei Az elmaradt szerkesztés sok helyütt bosszulta meg magát. Ilyen volt az, hogy a feudális kori anyaggyűjtés „nem volt megszerkesztve". Ebből egyszerűen az következett, hogy végül is mindent gyűjtöttek a forrásfeltárók a kijelölt forrásokból, amit benne találtak. Ez érvényes a nemzetközi (szlovák, osztrák, szlovén, horvát), az országos, a vidéki és a helyi, azaz Vas megyei forrásokra is. A feldolgozók pedig - kevés kivétellel - nem szelektáltak, hanem felhasználtak mindent, amit nekik szállítottak. „... főleg a feudális részekben ... - túl sok adat szelektálás nélkül, nagyrészt terjengősen, következetlenül rendszerezve van zsúfolva bennüfc".** Világos tehát, hogy elmaradt annak meghatározása, hogy milyen típusú adatokat keressenek. Ez ugyanis megakadályozta volna, hogy szétessen az egyébként sok értékes adatot tartalmazó szócikksorozat. Ez a módszertani fegyelem, amit Osterreischiches Stádte170