Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Bariska István: Volt egyszer egy lexikon. - Epilógus a Vas megyei helytörténeti lexikonhoz -

tént, de a Vas megyei lexikon lassan szakmai, anyagi és politikai teherré vált. Maga a levéltárvezetés is átalakult. A lexikon ügyének erodálása azonban akkor indult meg szinte kivédhetetlenül, amikor 1980-ban megérkezett dr. Ember Győző akadémikus lektori jelentése. 9. LEKTORI TANULSÁGOK 9.1 Lektorálás Vannak dolgok, amelyeket csak a tükörben lehet felismerni. Tetszik vagy nem, de ilyen műfaj a lektori jelentés is. A szembesülés különösen akkor nehéz, ha nincs mód a változtatásra. Érdemes ezért megvizsgálni, hogy mi volt a lényege a lektori jelentéseknek. Annak a lektori jelentésnek, amelyet Ember Győző adott át 1980-ban.

33 Tudni kell, hogy a lexikon három szakterület szaklektori jelentését kívánta meg: a nyelv-, a statisztika- és a történettudomány szaklektori jelentését. A helynevek etimológiai kontrollját dr. Kiss Lajos, a statisztikai táblázatokét dr. Klinger András, a nyomdakésznek minősített kéziratok ellenőrzését dr. Ember Győző végezte el. Természetesen mindegyikre reflektálnunk kell. Nyilvánvaló azonban, hogy az összkézirat lektori jelentéséből érdemes kiindulni. 9.1.1 Hiányok A jelentés a Veszprém megyei lexikont tekintette összehasonlítási alapnak. Egyszerűen azért, mert a vasi lexikon is a sorozat részének tekinthető. A felküldött anyagban a lektor nem találta az Előszót, a szerkesztés elveit indokoló Bevezetőt, valamint Vas megye történetét és ennek bibliográfiáját. Súlyos hiba, hiszen ez tette volna ki a két részből álló lexikon első felét. 9.1.2 Szerkesztés hiánya Rendkívül fontos észrevétel volt, hogy a kézirat 180 ívre sikeredett. Az MTA II. osztálya ezzel szemben 150 ívet vett fel az Akadémiai Kiadó terveibe. A túllépés okai között szerepelt a törzsszöveg és hivatkozó jegyzetek hosszúsága. Ennélfogva nem spórolható meg sem az irodalmi, sem a levéltári hivatkozások kódolása. A számtalan hiba és következetlenség, valamint az egységes jelzetek hiánya szerkesztettlenségre utal. A szerkesztés hiánya érhető tetten a törzsszövegen is. Nemcsak azért, mert a településeket nem a kéziratot átfogó abc-sorrendben, hanem a hét járáson belüli abc-sorrendben adták közre. Sokkal inkább azért, mert az egyes helységek leírásának nincs egységes szerkezete. Ezt az írás megkezdése előtt tisztázni kellett volna. 9.1.3 Változás a lexikonszerkezetben A lexikon szerkezetére már utaltunk a 4.4 A lexikon rendszere (szerkezete), beosztása című fejezetben. A Vas megyei helytörténeti lexikon az I-VTII. szerkezet helyett bevezette az I-XII. szerkezetet (I. Településnév, etimológia; II. Földrajzi hely, településforma; III. Településtörténet; IV. Népesség, lakóházak, lakás; V Népmozgalom, lakosság; VI. Foglakozási megoszlás; VII. Földterület, művelési ágak; VIII. Őstermelői megoszlás; IX. Állatlétszám; X. 167