Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Bariska István: Volt egyszer egy lexikon. - Epilógus a Vas megyei helytörténeti lexikonhoz -

Jegyzetek; XI. Térképek; XII. Bibliográfia). Ezt a szerkezetet egy 1974. évi szerkesztőségi ülésen maga a lektor is támogatta. Érthető, hogy a IV-IX.sz. szerkezeti elemek, azaz a táblázatokat itt nem részletezi a jelentés, mert az a szaklektor feladata volt. 9.2 A táblázatok Ha vannak a Vas megyei helytörténeti lexikon érdemi részének szerkesztett és stabil szerkezeti elemei, akkor azok a táblázatok. A történeti statisztikai táblázatok a lexikon IV-IX. részében találhatók. Az Ember-féle lektori jelentésből kiderül, hogy tartózkodik a statisztikai táblázatok szakszerű elemzésétől. Ezt a munkát Klinger András, a KSH főosztályvezetője végezte el. Ez a szakvélemény 1977-es, az Ember-féle 1980-as keltezésű. Ezért meglepő, hogy ez utóbbiban nyoma sincs a statisztikus szakszerű álláspontjának. Ember Győző akadémikus csak a Veszprém megyei kötetet vette alapul. Arra volt kíváncsi, hogy a két lexikon táblázati anyaga között mi az egyezés és miben áll a különbség. A helytörténeti lexikon sorozatjellege ugyanis megköveteli, hogy a táblázati anyag alapján területi összehasonlításokat lehessen tenni.

35 Ember leíró és nem elemző értékelését azzal egészítette ki, hogy a Vas megyei kézirat statisztikai adatainak terjedelme messze szétfeszítik a lexikon műfaji kereteit. így pl. a feudális kori adatokban jelentős rövidítést javasolt. Mind az úrbéres (jobbágyi), mind a nemesi községeknél. Ami igazán feltűnő, hogy ez a jelentés nem foglalkozik a táblázatok nagyobb részével, a hivatalos statisztikai forrásokból átvett adatok értékelésével. 9.2.1 A statisztikai táblázatok ellenőrzése A Klinger-féle jelentés szerencsére pótolta, amit Ember elhanyagolt. Értékelte a táblázat-szerkesztési alapelveket (államigazgatási-területi beosztás figyelembevétele, a mindenkori statisztikai fogalmi készlet használatának kritikája, a megfelelő idősorok kiválasztása, valamint a község-és városfejlesztés legfrissebb adatai).

36 De ez nem volt elég. Szerette volna, ha mindehhez „Megjegyzés rovat" is járul, ahol a táblák fogalmi és tartalmi változásait jegyezték volna be. Kérdés, nem maximalista kívánság ez? De igen. A terjedelem annyival nőtt volna, mint a kutatás tervezettlensége és a szöveg ömlesztett adatai miatt. Pedig az egyes táblázatokról még nem is esett szó (IV. Népesség, lakóházak; V. Népmozgalom, vándormozgalom; VI. Foglalkozási megoszlás; VII. Mezőgazdasági megoszlás; VIII. Földterület, művelési ágak; IX. Állatlétszám). Össze lehet hasonlítani ezt az ajánlatot a veszprémi és a megvalósult vasi táblázatokkal, hogy észrevehessük a különbséget: IV. a lakások száma elvetését, a közigazgatási változások közreadását, az idősor homogén volta és az indexszám kiszámítása összefüggését; V. az adatok időkeretének felfrissítését; VI. új időpontok beiktatását, mai fogalmi rendszerek alkalmazását; VII. az 1945 előtti adatokra korlátozást, a birtoknagyság kategória helyes kezelését; VIII. az idősorok átrendezését; IX. a községi lakosok állatállománya szerepeltetését két újabb időpontban stb.). Arról nem is szólva, hogy néhány helyen a táblázat címtartalmát is megváltoztatta pl. őstermelő helyett mezőgazdasági megoszlás stb. 168