Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Bariska István: Volt egyszer egy lexikon. - Epilógus a Vas megyei helytörténeti lexikonhoz -

szolgabírákig járási beosztás szerint ölelik fel a megyei tisztségviselőket és a településeket. A kötet címe magyarul így hangzik: „A későbbi Burgenland közigazgatási beosztása, 1848-1921". Ilyen méltatlan, történelmietlen csúsztatást már régen láttam: „későbbi Burgenland'

1

'' (sic!). 4.2 Felrúgott alapelv Látnivaló, hogy az egypártrendszer alkalmatlan volt arra, hogy szembenézzen a történelemmel. A határmegyék szerkesztőit és szerzőit arra kényszerítette, hogy felrúgják az alapelvek legfontosabbikát: a történeti hűségét és objektivitását. Mert ugyan miként írható le azoknak a központoknak a fejlődéstörténete, amelyek piackörzetéhez elcsatolt települések sokasága tartozott? Hogyan magyarázható az elvándorlási egyenleg, ha a szétszabdalt infrastruktúra következményeit nem elemzem? Vagy ha a kitelepítéseket vagy 1956-ot még csak meg sem említem? Milyen lesz annak a vasi lexikonnak a hitele, amely példának okáért a muraszombati, a szentgotthárdi, a németújvári, a felsőőri vagy a kőszegi járás közigazgatási csonkolását nem érinti. Ha pedig csak érintem, ámde nem elemzem, nem részletezem, az miféle összefüggéstelen szintézisekre vezet? Inkább nem sorolom. A fent említett „Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes" köteteinek is éppen ez a legnagyobb hibája. Csak éppen a túloldalra szakadt részeket elemzi szervetlenül. Kiszakítva a magyarországi, valamint a nyugat-magyarországi járások fejlődéstörténetéből. 4.3 Az alkalmazott alapelvek Ebbe a lehetetlen, szakmailag is elfogadhatatlan kiinduló helyzetbe „beletörődve" - ámde nem feledve - kísérletek meg felvázolni a szerkesztők a szakmai alapelveket és szempontokat. Az természetes, hogy a helytörténeti lexikon műfaját tartották szem előtt. Ezek közé tartozott a helységek lexikonba történő felvétele (címszó-meghatározás), az adatgyűjtés, a feldolgozás és a szerkesztés egységes volta. 4.3.1 Történeti földrajz és a címszó-meghatározás Ez a munkafázis nagy körültekintést igényel. Arról van szó, hogy itt dől el, hogy az adott megyén belül milyen település, mely lakotthelyek és puszták felvételére kerül sor. Itt a történeti földrajz alapelvét kell érvényesíteni. Ez azzal számol, hogy mi indokolja azt, hogy a felsoroltak önálló címszóvá válnak avagy nem (elpusztult falvak, önálló határú területek, közigazgatási vagy államhatár-rendezés stb.). 4.3.2 Az egységesség alapelve Az egységesség alapelve több dolgot garantál. Biztosítja a lexikonok sorozatjellegét. Azt a módot is, ahogy levéltári, történeti foirásanyagot kijelölik. Megalapozza az anyaggyűjtés egységes végrehajtását. Azt, hogy mind a levéltári, mind a statisztikai adatokat foiráscsoportonként tárják fel. Biztosítja továbbá azt is, hogy a forráscsoportok szerint összegyűjtött anyagot a lexi158