Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Bariska István: Volt egyszer egy lexikon. - Epilógus a Vas megyei helytörténeti lexikonhoz -

konba felvett helységnevek szerint lehessen rendezni. Ezek garantálják hogy a szerzők az egyes helységek történetét egységes módon írhassák meg. Még így is marad elég munkája a szerkesztőknek, hogy a különböző helységtörténeteket egységesítsék. Erre szolgál egyébként az is, hogy a szerkesztők szövegmintákkal is biztosítják a települések történetének összefoglalását. Hovatovább ez az egységes fonáshivatkozást is megalapozza. 4.4r A lexikon rendszere (szerkezete), beosztása Ha Bálint és Kovacsics József előre bocsátották, hogy az adatközlés rendszerét és rovatos beosztását két megye, Veszprém és Borsod forrásanyaga alapján állították össze.

19 Ez voltaképpen nyolc római számos fejezetet jelent (I. településnév és etimológiája; II. a felvett települések története; III. a település területe, művelési ágak szerinti megoszlása; IV. népesedési adatok; V. népmozgalmi adatok; VI. lakóházak; VII. térképek, látképek, tervrajzok; VIII. bibliográfia). Ez az az alap, amelynek figyelembevételével elvégezhető a Vas megyei helytörténeti lexikon anyagának elemzése. Igaz, ezt a rendszert a vasi kéziratban átalakították, mégsem vesztette el bázisjellegét. Ez a tekintélyes adattár ma a Vas Megyei Levéltár tulajdonát képezi. Mint arra feljebb már utaltunk, nem elzárt anyag. Benne a cédulakatalógus, a szerzői kéziratok, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal által átvezetett javítások illetve a függelékek is a kutatói nyilvánosság rendelkezésére állnak. Jogosan tesszük fel tehát a kérdést, hogy akkor mi volt az akadály. Mi akadályozta meg a mai is használatba lévő Vas megyei anyag kiadását? 5. SZÁMVETÉSFÉLESÉG 5.1 Összesítés Vas Megye Tanácsa - tudomásom szerint - 1985-ben illetve 1987-ben tett arra kísérletet, hogy felméresse a Vas megyei helytörténeti lexikon helyzetét. Az anyag szisztematikus felmérésére, leltározására, azaz készenléti minősítésére 1985 végén magam kaptam megbízást. Az 1985. október 30-ra elkészült felmérés jó alkalmat kínált a számvetésre.

20 Ez a számvetés rögzítette, hogy az anyaggyűjtést követően 726 települést, lakotthelyet stb. dolgoztak fel.

21 Statisztikai táblázat értelemszerűen nem minden szócikkhez készült. Az időközben megsziint helyek ilyenek voltak. Az összesítés kimutatta, hogy a statisztikai kimutatások az összes település 69%-át érintették. Ezek a számok nagyon mutatósak. Mint látni fogjuk, arra alkalmatlanok, hogy a feldolgozás szintjét érzékeltessék. Arra viszont alkalmasak voltak, hogy a kézirat terjedelmére utaljanak. Kiváltképpen, ha azon bármilyen változtatást pl. bővítést akartak még végezni. A szerkesztők és a kiadó vitájának sarkalatos pontja volt, hogy az elkészült kézirat terjedelme, szerkezeti és tartalmi arányai, valamint a kiadó 150 szerzői íves kerete között milyen feszültségek támadtak. 159