Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Dominkovits Péter: A „Száz magyar falu könyvesháza" sorozat nyugat-dunántúli köteteiről

Ivánc és Oszkó a vasi Hegyhát települése, Köveskál a Balatonfelvidéket, míg Szentgyörgyvölgy a Vas megyei Őrség zalai „nyúlványát" hozza. Nem lehetett e sorozat célja az összes kistáj reprezentálása (így pl. kimarad a Rábaköz), a kialakult kép így is gazdag, változatos. Több ismertetés is kiemelte a kötetek egységességre törekvő tematikáját, ami bár terjedelmi korlátokat szabott, kutatási irányokat írt elő, de az adott keretek között megengedte, hogy a szerzők képzettségük, érdeklődésük, kutatásuk, illetve a rendelkezésükre álló források alapján eltérő szemléleti, módszertani megközelítéseket, időrendi súlypontokat alkalmazzanak. Ugyanakkor a kötött tematika egyfajta fegyelmezettséget is elvárt a szerzőktől. Főbb tendenciáiban minden kötet az alábbi témaköröket kellett, hogy tartalmazza: az adott település elhelyezése, rövid bemutatása, amely valójában bevezetőnek is felfogható. A település és környékének földrajzi, természetrajzi leírása. A vegetáció és élővilág jellegzetességeinek felvázolása során a szerzők érthető módon különös figyelmet szenteltek a természeti értékek; védett növények, állatok bemutatásának. A településtörténet a faluhatárban - illetve a környéken - fellelt régészeti kultúrák emlékeinek a feldolgozásával kezdődik, majd a középkori okleveles említésekkel, illetve elsősorban a birtoklástörténettel folytatódik. Több kötetben a középkori fejezeteknél is kiemelt szerepet játszik a régészet. Oszkó esetében a kora középkori útkutatás eredményei településtörténeti szempontból is értékelésre kerülnek, míg Egervár vára, a késő gótikus építőműhely kifejezetten indokolja az ilyen irányú megközelítést, Kehida esetében a régészeti megfigyelések a 18. századi topográfiai kérdések megválaszolását is segítették. Több kötet esetében már a Mohács előtti fejezeteknél megjelenik a kronológiai és a tematikai fejezetek váltakozása, amely megközelítési tendencia a 18-19. századra felerősödik, a 19-20. század bemutatása során pedig dominánssá válik. Minden kötetet tartalmaz iskola- és egyháztörténeti (plébánia- és lelkészség története) fejezetet. E tartalmi, szerkezeti egységek jelentőségét itt és most külön nem kell hangsúlyozni; hisz az iskolakörzetesítéseket megélt generációk nagyon jól tudják, mit is jelent egy település életében, rangjában és megtartó erejében a helyben mííködő iskola. Az alsópapságnak a falvak, egyházközségek kulturális életében, műveltségének formálódásában betöltött szerepe a míívelődéstörténeti kutatások oldaláról egyre inkább hangsúlyozásra kerül, de sajnos máig is kevés e térségben az ilyen irányú kutatás.

10 Mindegyik kötet hangsúlyt fektet a polgárosuló települések társadalmi és kulturális életére - pl. falusi színjátszás, egyesületi élet -, egyes kötetek a modernizáció egyes eleminek megjelenését is időponthoz, személyekhez kötötték (pl. Ivánc az első autó, Narda az első rádió). A kötetek többsége külön néprajzi fejezet(ek)et is tartalmaz; csupán két kötet, a régész, levéltáros szerzői csoportból álló Kehida, illetve a levéltáros-történész által elkészített Ivánc áll e nélkül. Bár e fejezet léte az adott szerző érdeklődésétől is függhetett, mégis meghatározóbb128