Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
2. szám - Majdan János: A celldömölki vasútállomás vonzáskörzete 1895-ben
sához. 12 A századfordulón a kis-czelli állomáson egy évben 260 000 körüli fel és ugyanennyi leszálló utas fordult meg. Ez abban az időben Kőbánya, Nyitra, Miskolc államvasúti forgalmával egyezett meg. Összegezve a századfordulós állomás vonzását, elsőként megállapítható: bár Kis-Czell vasúti szállítási lehetőségeit az országos átlag alatti számú település lakossága, gazdálkodói vették igénybe, de a lebonyolított forgalom a falvak nagyságához képest jelentős volt. Másodszor jól kirajzolódik a Vas megyére és a Nyugat-Dunántúlra jellemző mezőgazdasági struktúraváltás, melynek során még jelentős a hagyományos gabonanemi'ík termelése, de a vasúti forgalomban nagy mennyiségben jelennek meg a polgárosodó lakosság ellátására termelt speciális cikkek. Mindez olyan környezetben történik, ahol a mezőgazdasági üzemekre a kis méret a jellemző. A családi gazdaságok ebben a térségben kicsiny területeik ellenére találtak megoldást a nyereséges termelésre. Az adottságok miatt nem megvalósítható nagy mennyiségi termelés - melynek éppen ekkor van egyébként is a válsága - helyett a specialitások kialakulása jelentette a kiutat. Egyértelműen látszik, hogy a parasztgazdaságok megtalálták a kitörési pontot. A forgalmi adatokból levonható harmadik következtetés a fogyasztási struktúra átalakulásában érhető tetten. A polgárosodó vasúti csomópont és a vonzásába tartozó települések lakói már nemcsak önellátással oldották meg a napi igényeik kielégítését, hanem az ország, illetve a Monarchia más feladási helyeiről is szereztek be árucikkeket a vasút segítségével. Igaz, ezek zömmel a hagyományos heti kereskedelemhez kapcsolódtak (sör, liszt, só, szesz). Ugyanakkor Vas megye néhány járási székhelyén - Sárváron, Könnenden, Szentgotthárdon 1 '* - a városiasodás hatása jobban látszott az áruforgalmon (déli gyümölcs, cukor, kézműves cikkek, papír, üveg, stb.). Kis-Czell állomása vasúti csomópontot alakított ki, de ez nem volt elegendő a várossá váláshoz. Ekkor a település még csak az új foglalkoztatási lehetőséget tudta kihasználni. A szomszédjával néhány évvel később történt egyesülése megteremtette a jogi keretet a további városiasodás felé, amellyel élve évtizedek alatt alakult ki Celldömölk, mint kistérségi központ. JEGYZETEK Majdan János: A „vasszekér" diadala. A magyarországi vasútépytés 1914-ig. Bp., 1987. 201 p. (Népszerű történelem) Erről bővebben: Százéves a vasútigazgatás Szombathelyen, 1895-1995. 1-3. köt. Szerk. Kövér István et al. Szombathely, 1995. 708, 679, 493 p. Majdan János: Helyiérdekű vasutak kiépülésük és működésük a Dunántúlon. Bp., 1998. US.: A közlekedés szerepe a dunántúli falvak foglalkozási szerkezetében. In: A Dunántúl településtörténete. Falvak, várak és puszták a Dunántúlon, XI-XDC. század. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi és Pécsi Bizottságának VII. konferenciája. Szerk. Somfai Balázs. [Veszprém, 1987.] 197-203. p.; Uó.: A vasúti csomópontok településfejlesztő hatá64
