Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Majdan János: A celldömölki vasútállomás vonzáskörzete 1895-ben

sa a Dunántúlon. In: Mezőváros, kisváros. A Hajnal István Kör keszthelyi konferenciája, 1990. június 23-25. Debrecen, 1995. 191-205. p. (Rendi társadalom, polgári társadalom.; 4.) Edvi Illés Sándor: A magyar királyi államvasutak és az üzemükben lévő helyi érdekű vas­utak áruforgalmi viszonyai. 1-2. köt. Bp., 1896. LIXTX, 413 p.; XI, 601 p. Ennek, bizonyos térségekről készült összehasonlítását lásd Majdan János: A vasutak kör­zetszervező hatása az Alföldön. In: Az Alföld történeti földrajza. Pótfüzet. Szerk. Frisnvák Sándor. Nyíregyháza, 2000. 30-46. p. ; Uő.: Az erdélyi vasútállomások vonzáskörzete. In: A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Csíkszereda, 2001. 173-186. p.; To­vábbá Frisnvák Zsuzsa jelenleg folyó számítógépes adatfeldolgozása és értékelése. A részletes áruforgalmi adatok egyfelől pontos képet adnak a vizsgált állomás éves forgal­máról, de egyúttal két hibalehetőségre fel kell hívni a figyelmet. Az első probléma abból adódik, ha az állomások vonzásába tartozó településeket vizsgáljuk. Ebben az esetben ugyanis nem rögzítették külön, hogy egy-egy árucikk honnan került feladásra. így előfor­dulhat, hogy a vonzáskörzetbe sorolt településről egy, vagy néhány árut adtak föl vasúti to­vábbításra, s esetleg csak néhány mázsa súlyú volt az említett cikk, mégis ugyanúgy nyil­vántartja a statisztikai adatfelvétel, mint azt a települést, ahonnan nagy tömegű tennékeket fuvaroztak el a vasúti kocsik. Nem sikerül a vonáskörzetbe került települések között a for­galomnak megfelelő rangsort felállítani, nincs mód ebben az esetben súlypontozásra. Itt kell felhívni arra a gondra is a figyelmet, hogy voltak települések, melyek adottságaikból eredően egyszerre több vasútállomás szolgáltatásait is igénybe vehették. Sajnos, a forrás nem teszi azt sem lehetővé, hogy kiderüljön: kik és milyen indokok alapján szállítottak er­re, vagy arra a vasútállomásra? Az, áruforgalmi adatok másik pontatlansága az érkezett cik­kek esetében tapasztalható, ahol feltüntetik ugyan a feladó állomást, de nincs rögzítve a összes mennyiségből az egyes feladó helyekre vonatkozó részadatok. Az összes érkezett árun belüli részletes bontás emiatt ismeretlen, bár ezt a gondot időnként megoldja, hogy az általános leírásban közlik egy - egy nagyobb feladó célállomásait, s az ottani adatok egybe­vethetők az érkezési adatokkal. A két adatsor összevetésével esetenként sikeres kísérletet lehet tenni az érkezett áru mennyiségének pontosítására. A forrás a korabeli helyesírási szabályok szerint közli a települések nevét, s a feldolgozás­ban is ez a forrna kerül használatra. Frisnvák Zsuzsa jelenleg folyó országos összesítése, melyről beszámolt a Közlekedési Mú­zeum 2002. évi konferenciáján. A vasúti forgalom adatfelvételével azonos esztendőben összesített mezőgazdasági statiszti­ka alapján kitöltött üzemnagyságból további következtéseket csak a falvankénti birtokviszo­nyok elemzése alapján célszerű levonni, de ez nem fér a jelen tanulmány keretei közé. 11 Edvi: i. m. 2. köt. 426. p. Adatok a niagyar vasutak 1914. évi állapotáról és üzleti eredményeiről, valamint az 1891­1914. évi összesített eredményekről. Bp., é. n. Mohos Mária: Rábamenti kisvárosok társadalma a 19-20. század fordulóján. In: Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza. Megjelenés alatt. 65

Next

/
Thumbnails
Contents