Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

1. szám - Illés Péter: Csaba József néprajzi fotográfiái

A főszerkesztő Pável Ágostonnak munkája eredményeként jelent meg a már fentebb említett Vasi Szemle első száma 1934-ben. A kornak megfelelő tudományos igényességgel fellépő folyóirat jelentős szerepet játszott abban is, hogy a tanulmányokhoz kapcsolódóan, a különböző fametszetek és rajzok mellett fényképfelvételeket is megjelentetett. A folyóirat oldalain nyomtatásba került fotók funkciója lényegében az illusztráció volt, a képek a leírt kulturális jelenségeket, gyakorlatokat és azokat bemutató leírások hitelességét voltak hivatottak deklarálni. A következő, Csaba Józsefnek írott sorok is a fényképek elsődlegesen kezelt illusztrációként való felhasználására utalnak: „Az emberi hajról ígért további dolgozat elé is a legnagyobb várakozással tekintek. A téma kiváló. Lehet esetleg illusztrálni is l-l fényképpel.''''

15 ,JHálásan köszönöm a legutóbbi szíves értesítésedet, valamint készségedet a keit további felvételek elkészítése tárgyában. A felvételehe vonatkozólag szeietném, ha küldhetnél képet egy tökkel bontott őszi mezőről, a tök hazafuvarozásáról, feldolgozásáról és az udvaron, vagy a kert végében való felhalmozásáról. Általában a tök, hajdina, len- és kölestermelésre, a tök- és lenmagolqjkészitésre, valamint a gyűjtögető gazdálkodásra vonatkozó bárminemű képet nagy örömmel üdvözölnék és természetesen a jelentkező költségeket is készségesen megtéríteném."

16 A néprajzi fotózás területét is érintve formálódó kapcsolatuk további érdekes tanulságokkal szolgál. Pável Ágoston 1940 júliusában a madárfogással kapcsolatos gyííjtése miatt rendkívül megörvendett Csaba József elküldött anyagának, melynek egy levelében is hangot adott és néhány pontosítást kért. Továbbá megkérte kollégáját néhány előre kigondolt kép, tulajdonképpen képsorozat elkészítésére, mellyel kapcsolatban instrukciókkal is ellátta: ,JEgy olyan képet is csinálj, amelyről látszik, hogy Molnár Ferenc les a fatörzs vagy bokor mögül a felállított reiszpángra. És ha lehet olyant is, amelyen látni lehet a reiszpángra ragadt madarak csapkodását és Molnár előszaladását. Minél több a kép, annál jobb, pláne olyan képek, amelyek a tárgyakat használat közben mutatják be."

17 A levélváltás során, augusztusban Pável Ágoston az ügy kapcsán így fogalmazott: „Kedves Barátom! A leghálásabb köszönet gazdag anyagodért s a múzeum számára kilátásba helyezett tárgyakért. Rendkívül megörültem mindennek. További fényképekre különösen a helyszínen felállított ütettfáról, rigászukról, sátorról s általában a valóságos fogásról munkaközben, a helyszínén volna szükség. Alkalom adtán próbálj meg ilyen felvételeket is csinálni. Magam is szívesen kimennék Molnárhoz, megfigyelni őt munkaközben, ha meg lehetne állapodni valamilyen biztos időben."

18 Amint a levélrészletből is kiolvasható, a kérések olyan stilizált képek megalkotására irányultak, melyek az élő kulturális gyakorlatokat, azok valós mélységeiben feltárni igyekvő fényképezést célozták meg. A madarászás kapcsán, 1941. január 6. hajnalán került lencsevégre az a képsorozat is, mely Oravec Gyula farkasfai vend rigász foglalatoskodását követi végig. 12