Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
1. szám - Illés Péter: Csaba József néprajzi fotográfiái
Pável Ágoston nem csak gyűjtéseire és adatközléseire, de fotódokumentációs tevékenységekre is ösztönzőleg hatott. Ez az időszak azért is érdekes, hiszen a fotótörténetnek azzal a korszakával esett egybe, melyben a fényképezés tömegessé válását követően a 20. század első felében a specializálódás végbement. Egy ilyen sajátos területet jelentett az etnográfiai igényeket szolgáló fotózás is, éppen ezért érdemes kicsit mélyebben is beletekintenünk kettejük kapcsolatába. Pável Ágoston maga is a néprajzi gyűjtőmunka fontos elemének tekintette a népi kultúra jellegzetességeinek fotókon való megörökítését. A Savaria Múzeum Néprajzi Tára 194-6-ig, tizennyolc évnyi munkásságának ideje alatt, több mint ezer felvétellel gyarapodott, ezen belül Pável Ágoston közel kétszáz felvételt készített. 9 A fényképes dokumentálásra tartó igényt alapvetően magyarázza Fogarasi Klára megállapítása: „A múlt század vége óta korszerű szemlélettel és eszközökkel dolgozó néprajzos nem indult gyűjtőútra fényképezőgép nélkül, hiszen a legaprólékosabb leírás, mérés mellett, de még a tárgyak megszerzése esetén is szükség van a hiteles környezet, a tárgyat használó emberek bemutatására. Ok pedig csak a fotográfiák segítségével vihetők - a tárggyal egy időben - a múzeumba.''' 10 Ennek a kutatói attitűdnek egy igazán érzékletes szemléltetését olvashatjuk Pável Ágoston 1936-ban megjelent „Őrségi képek" című írásában, 11 mely szöveg Gönyey Sándor (1886-1963) néprajzkutatóval az Őrségben közösen eltöltött három nap lírai beszámolóját nyújtja. Ezekben az időkben Csaba József rendszeresen küldött különféle témákban írásokat, tárgyakat, fényképfelvételeket a Savaría Múzeum Néprajzi Tára és a Vasi Szemle számára. Pável Ágoston a válaszlevélben a köszönetnyilvánításokon túl nem utolsó sorban további munkára biztatta Csaba Józsefet: „Hálás köszönet az új kéziratért (Purálás). Igen örülnék, ha minél többször küldene ilyen és más hasonló néprajzi apróságokat is. Ezek mindig igen érdekesek és igen sok tekintetben értékesek is. A néprajzi felvételekre igen kíváncsi vagyok. Hajon, - aminek igen örülök - írja meg előre. Mindennemű néprajzi adatgyűjtés tudományos szempontból nagyon értékes. Én készséggel leközlök vagy feldolgozok mindent.". 12 A kért felvételek megérkezésekor Pável Ágoston valósággal megdöbbent: „A hozott két album elképesztett. Ha minden jeguzőségben egy ilyen ember akadna hát csudájára járna a nagyvilág annak, amit mi itt alkothatnánk. Pompás felvételek, nagyszerű érzékkel az érdekes, a megörökíteni való iráni." 13 Olyan mértékben meghatotta az ekkor megpillantott felvételek nagyszerűsége, hogy élményét a Néprajzi Tár éves munkajelentésébe is belefoglalta: ,J\íinthogy minden időt és pénzt elsősorban a belső raktári munkára kellett fordítani a gyűjtésre kevesebb gondot fordíthattam. Innen van, hogy a tár gyarapodása aránylag csekély. Feltűnően megnövekedett azonban a fényképanyag gyarapodása, aminek gyűjtését elsőrangú fontosságúnak tartom. Volt e téren lelkes munkatársam is, Csaba J. nagycsákányi segédjegyző személyében, aki egymaga 200 felvételt juttatott el hozzám és szerénysége és áldozatkészsége mellett csak a kopiázás kész kiadásait engedte velem megtéríttetni." 14 11