Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

1. szám - ADATTÁR - Guttmann Miklós: Szláv elemek egy magyar falu - Nárai - nyelvében

A szláv hatások jelenléte annak ellenére megfigyelhető, hogy a település a korábban már említett római hatás és kapcsolatok mellett a honfoglalást és államalapítást követő években, évtizedekben erős keresztény környezet vette körül. A nyugati oldalon levő faluban, Pornóapátiban létrejött cisztercita apátság időben megelőzve - a legfrissebb régészeti kutatások szerint - a 13. század közepén alakult jaki bencés apátságot. Nárai és lakossága nem tartozott fennhatóságuk alá, s ez bizonyára a köznemesi kiváltságainak volt köszönhető. A köznyelvi szókészlet szláv jövevényszavai mellett a falu, adott esetben Nárai táj szavai között is találunk szláv elemeket. Ilyen a povedál, povedálni lexémák előfordulása. Né povédá nekem! azt jelentette 'ne magyarázz feleslegesen', 'nem tudsz erről engem meggyőzni'. Bernják Elizabeta szótárában szerepel a povédati lexéma -povém (meg)mond; narávnost povédati kereken kimond valamit; svője mnénje povédati kinyilvánítja véleményét; v obráz kómu povédati valakinek szemébe mond valamit, stb.

18 A magyar falu nyelvében használt szláv eredetű lexéma jelentése és használata teljes egészében összhangban van a szlovén jelentéssel. így meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a szláv lakosságtól átvett, s a szláv jelentéssel megegyező formában került be a magyar anyanyelvűek szókészletébe. A fentiekhez hasonló táj szóátvétel figyelhető meg a pépényák lexéma esetében is, amelynek szinonimái Náraiban a párfödél ~ füjhoidóruha. A fahisi lakosság rendkívül takarékos, minden értéket megőrző mentalitása tükröződik a szóban. Egy körülbelül kétszer kétméteres nagyságú, jó minőségű anyagból készült ruhadarabot az asszonyok nyakukba kötötték és a földeket elválasztó megyéken nőtt füvet sarlóval levágták, s a párfödélbe, pépényákba, füjhordóruhába rakták és vitték haza, s megetették az állatokkal, főleg tehenekkel. Köztudott, hogy a megye, mezsgye szavunk is szláv eredetű. A magyar falu nyelvébe egy horvát anyanyelvű faluból származó asszony hozta be. A pépényák szó nem vált társadalmi érvényű lexémává, de a családdal rokoni és munkakapcsolatba kerülő magyar anyanyelvűek átvették. Mersich Zsuzsa, a magyarországi horvátok nyelvének kutatójától kapott adatok alapján megállapítható, hogy a pépényák szó Horvátlövő, Felsőcsatár, Narda horvát anyanyelvű települések nyelvében él napjainkban is. Felcsőtartából származik a Náraiba került asszony is. A szó a horvát etimológia szerint összefüggésbe hozható a hamuszórással, amelyet a parasztság tavasszal ebből a ruhából szórt ki a földekre. A hamut a fatüzelésű kályhákból gyűjtötték össze télen, s így javították a kötött, anyagos talaj minőségét az említett településeken. Szabó József monográfiájában

19 részletesen foglalkozott a rokon értelmű szavak vizsgálatával. Vizsgálati tapasztalatait így summázta: „A nagykónyi tájszólás rokon értelmű szavainak vizsgálata során bemutatott példákkal talán érzékeltetni tudtam azt az amúgy is közismert, ma már aligha vitatott tényt, hogy egy nyelvjárás is mennyire gazdag lehet szinonimákban, és a parasztember szókincse bizonyos fogalomkörökben sokszor gazdagabb a köznyelv nemegyszer színtelen, elkoptatott szókincsénél. Éppen ezért mindent meg kell ten46