Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
1. szám - ADATTÁR - Guttmann Miklós: Szláv elemek egy magyar falu - Nárai - nyelvében
Kiss Gábor és Tóth Endre a kutatással bizonyította, hogy az említett Katonák útja a Pozsony-Várasd közötti országutat Zalalövő és Körmend között keresztezi, majd mintegy 38 km hosszan figyelhető meg nyomvonala a Hegyháton, egészen Hosszúpereszteg határáig. 7 Megállapításuk szerint az út sok helyen egyenes vonalban vezet, jellemzője, hogy kerüli az emelkedőket és a lejtőket. A Vasi-Hegyháton - a Rába és a Zala folyók vízválasztóján - nagyjából azonos szintmagasságon halad, középkori településeket nem köt össze. 8 A Katonák útja vonalának azonosítása a Hegyháton tökéletesen meggyőző, amelyhez a szerzők felhasználták az oklevelek, térképek, helynevek és a régészet segítését is. Gondot okoz azonban az út további vonalának meghatározása, mivel ehhez már nem állnak rendelkezésre helynevek és más topográfiai adatok. Erre vonatkozóan részben Glaser Lajos munkájának Olasz útját, részben az útról fennmaradt, Itáliából származó vázlatos középkori leírást vették alapul. 9 Az 1514-ben, Velencében kelt irat a magyarországi marhavásárlásról szólva felsorolja az út vámhelyeit. 10 Az írás alapján Tagányi Károly Fehérvár - Veszprém - Biliege - Tűrje - Vasvár - Rákos - Muraszombat vámhelyekként határozza meg az útvonal állomásait, tehát azt a Balaton-felvidéken vezető útként azonosítja. 11 Glaser Lajos az Olasz utat Vasvár - Sümeg - Veszprém útvonalon vezeti, ez ellen szól azonban, hogy Sümegről nem volt közvetlen út a Bakonyon keresztül Veszprémbe. Tagányi elméletének egyik legnagyobb kérdőjele az írásban szereplő „Hile" vámhelynek a Zala megyei Türjével való azonosítása. Kiss Gábor és Tóth Endre nem fogadja el ezt a megállapítást, hanem azt a Karakó és Jánosháza közelében lévő Üllőfalvával azonosítja. Ennek megfelelően véleményük szerint az út vonala Vasvár - Hosszúpereszteg - Karakó útvonalon, tehát nagyjából a mai 8-as út vonalát követve, a Bakony völgyein keresztül vezetett Veszprémbe. 12 Teljes egészében azonban nem zárják ki, hogy a Katonák útjának egyik ága esetleg a Balaton-felvidéken vezetett keresztül. 13 A szerzőpáros 1993-ban megjelent munkájában már teljes egészében a Székesfehérvár - Veszprém - Karakó - Hosszúpereszteg - Vasvár - Muraszombat - Radkersburg - Pettau vonalvezetés mellett foglal állást. 1 * Kiss Gábor és Tóth Endre összegzi kutatásaik eredményét a Savaria-Szombathely története című könyvben is. 15 Ebben a műben sem esik szó a Katonák útjának esetleges alsó ágáról, hanem határozottan a Veszprém - Somlóvásárhely - Karakó - Vasvár között húzódó útvonalról írnak. A vasvári sáncról szóló legújabb munkájuk térképmellékletén is a Bakonyon keresztül vezető útként szerepel a Katonák útja. 16 Kutatásom során az 1990-es évek elején találkoztam Kiss Gábor és Tóth Endre Katonák útjáról szóló cikkével. Azután, hogy sikerült fellelnem egy 18. századi iratot, amely említi a Katonák útja nevét. Ez egy tanúkihallgatási jegyzőkönyv, azonban nem Vas megyében, hanem Zalában, Véged (Zalavég) és Batyk határjárásakor említi az utat. 17 Mivel a két település közvetlenül Hosszúpereszteg közelében fekszik - Zalavég közvetlenül is határos vele -, ezért valószínűleg azonos útról lehet szó. Az adatot közöltem 1994-ben, ahol bizonyítani próbáltam, hogy a Katonák útja nem Karakó - Veszprém vonalon, hanem Sümeg - Tapolca - Biliege - Veszprém vonalon vezetett. 18 49
