Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Zágorhidi Czigány Balázs: Oszkó

A fain életéről részletes tájékoztatást a 18. században a Mária Terézia-féle urbárium alapján adja meg. Utal Oszkó három földesura birtokán élő jobbágyok eltérő teleknagyságára, eltérő szolgáltatásaira, annak okára. Csendes történelem címet adta Czigány Balázs könyve e fejezetének. Itt szól ismét az újra telepített szőlőhegyről, ahol a 18. századtól a tőkék újra termést hoztak. Értékes forrásai a falu történetének, a hagyatéki iratok, végrendeletek. Ezek segítségével mutatja be a paraszti életmódot, írja le a házat, annak berendezését, a mezőgazdasághoz tartozó felszereléseket. A végrendeletek a viseletre is utalnak, női és férfiruhák leírását olvashatjuk. A móringlevelek, házassági szerződések a házasulandók vagyoni helyzetét tükrözik. Az 1848-as jobbágyfelszabadítással bekövetkezett vagyoni viszonyokat kíséri figyelemmel Felső- és Alsóoszkó falu részen (Föld ... föld). A 19. századi népszámlálás adataival mutatja be a falu vagyoni megoszlását, a foglalkozás szerinti megoszlását közli az iparosokat. Későbbi évek összeírásaiból név szerint felsorolja az Oszkón élő kereskedőket, kézműveseket. A nagybirtok gazdálkodási módjáról, az ott foglalkoztatott alkalmazottak, cselédek számáról, gazdasági épületekről, felszereléséről, állatállomány összetételéről, számáról publikációkból ismerteti. A paraszti gazdaságok földszerzésének akadályai eredményezték a 20. századi nagyirányú kivándorlást. A falu életéhez szorosan kapcsolódó, azt sokban meghatározó hitéletről is képet kapunk. Az egyes hitbuzgalmi egyesületek alakulása, működése jelentőséggel bírt. Bemutatja a szerző a falu ünnepnapjait, amelyek közül az egyháziak tűntek ki, később a világi ünnepek is egyre nagyobb szerepet kaptak. A 2. világháború áldozatokat követelt Oszkótól is. A fronton életüket vesztetteken kívül a fogságba hurcoltak is megszenvedték az értelmetlen háborút. A falu lakossága a határában húzódó német védővonal miatt szenvedett anyagi károkat 1945-ben. Az 1945-öt követő évtizedek eseményeit Czigány Balázs a beszolgáltatással, az iskola államosítással, az 1956-os fonadalommal, majd az ezt követő elvándorlással, a termelőszövetkezet alakulásával jelzi. A szocialista korszak utolsó évtizedeit A közös tanácstól a közösségi gondolatig cím alatt foglalja össze. A falu sorsában meghatározó szerepet betöltő Vasvár, járási székhely rangjának megszűnése, következtében kevesebb lehetőség nyílott az egykori járási székhelyen munkalehetőség biztosítására. A környék fejlesztése is hátrányt szenvedett. A munkát keresők a megyeszékhely üzemeiben, vállalatainál jutottak alkalmazáshoz. Oszkó életében a szomszédos Olaszfával alkotott közös tanács, óvoda, oivosi rendelő, posta, védőnői tanácsadó építése erősítette helyzetét. Ehhez járult a tsz-központ telepének itt történő elhelyezése is. A kulturális téren színjátszó csoport alakulása, később Oszkói falusi nyári esték és a helybeliek által szerkesztett újság jelentett változást. Külön említést érdemel a fiatalok által alakított Hegypásztor Kör, amely a falu értékeinek feltárásán és megőrzésén dolgozik immár évek óta. 85