Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Zágorhidi Czigány Balázs: Oszkó

A szerző végigvezeti a kötet olvasóját a falun - Falunap, ház, templom, temető, bemutatva annak megváltozott arculatát. A divat, szokások változásával, átalakul a falu képe is. Változott a házak epitöam^aga, és változott formájuk is. Változott a templom képe is. Bővítésére 19. században került sor. A 14. században már említett „kőegyház"at is nagyobbították. Többször tatarozták, festették, oltárképet megújították. Leírja a templom berendezését, oltárát, oltárképét Fábián Gyula festette újra. Az utolsó évtized eredménye az Öregek Otthona a teleházzal, amely épületegyüttes nemzetközi díjat kapott 1997-ben. A kötet Király, Újhold, Új király címet viselő fejezettel zárul. Ebben a parasztság viseletéről, népszokásokról, ezek változásáról, megszűnéséről olvashatunk. A népviselet, díszítőművészet mellett a jeles napok szokásait írja le. A szőlőhegyi poharazás közben énekelt népdalok katonadalok, az ott elmondott betyárhistóriák, boszorkányokkal kapcsolatos hiedelmek emléke még él a faluban. Megemlékezik a faluból induló zarándokokról is. A vasmegyei búcsújáróhelyeken kívül az oszkóiak távolabbi településeket is felkerestek. A szájhagyomány által fennmaradt archaikus népi imádságokat is megemlíti, és egy szép archaikus ima szövegével zárja a kötetet. A szerző felsorolja azokat a forrásokat, - piiblikált és levéltáriakat, amelyeket munkája során felhasznált. (A felsorolásból kimaradt a Szombathelyi Püspöki Levéltár. A Vas Megyei Levéltár rövidítése: VaML.) A „Függelékben" jól válogatott szemelvényeket közöl a 13. századtól napjainkig. A szöveg között elhelyezett fotók nagyon jó illusztrációi a leírtaknak. Található közöttük: oklevél, és iratfotó, rajzok, családfa, családi címer. A nevesebb birtokosok fényképeiről készült másolatokkal is találkozunk a szöveg között, de a szőlőhegyi pincék előtt borozgató falubeliek fotói is megtalálhatók. Oszkó, ez a hegyháti település nem tűnik ki a vas megyei községek közül. Nem volt egy nagybirtok központja (a tsz-en kívül), nincs megcsodálni való temploma, vára, műemlék kastélya. Nincs gyógyvize, welness fürdője. Története sok más átlagos falu történetéhez hasonló. Egy átlagosnak mondható falu történetéről ilyen jó könyvet írni meglepetést jelent az olvasónak. A szerző a középkori források jó ismerője, gondosan elemezte az okleveleket. Mondanivalóját egy-egy téma kifejtése során - falu birtokosai, lakói, határa, a település minden napjai - korai írott emlékektől vezeti végig. Czigány Balázs nem csak a történeti fonásokat ismeri jól, de jól ismeri magát a falut is, az itt élő embereket, múltjukkal, emlékeikkel, hagyományaikkal. Ismeri terveiket, amelyeket a falu érdekében elhatároztak, amelyeknek megvalósításán évek óta munkálkodnak. Ehhez a munkához Czigány Balázs a falu történetének megírásával is nagyban hozzájárult. KISS MÁRIA 86