Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

4. szám - ADATTÁR - Kosztolánczy Tibor: A szombathelyi levente lőtér története

nemcsak a lövöldét, hanem alaki kiképzés céljából a gyakorlóteret is igénybe vehették. A közelben nem volt forgalmas út, sem lakóház, a lőtér emberi életet vagy értéket nem veszélyeztetett. A lövések dörrenése - a kispuska egyébként is kis zajt kelt - senkit sem zavart. S nem utolsósorban a terület átadása a városnak semmibe sem került. A katonai gyakorlótér többi részét továbbra is a honvédség bérelte, valamivel kevesebb bérleti díjat fizetve. Hátrányként róható fel, hogy a város központjától mintegy 4 kilométert kellett megtennie annak, aid ide el akart jutni, főleg gyalogosan, hiszen akkoriban a gépkocsi, vagy a kerékpár használata nem volt olyan általános, mint manapság. Az odavezető út gyenge minősége is a megközelítés egyik akadálya lett, a gyakorlótérre már kiépítetlen, sáros dűlőúton lehetett eljutni. A hátrányok különösen akkor mutatkoztak meg, amikor a Szombathelyi Polgári Céllövő Egyesület (SZPCE) is használatba vette a lőteret, s a gyakorta megrendezett - komoly érdeklődést kiváltó - versenyekre a szépszámú közönség csak üggyel-bajjal tudott kijutni. Ezek miatt a versenyzők részéről a későbbiekben is sok bírálat érte a lőtér kijelölőit. A céllövő sport népszerűségét mutatta, hogy egymás után létesültek az országban az ideiglenes lőterek, amelyeket legtöbbször a leventék maguk építettek. A szombathelyi leventéknek is igyekezniük kellett, hogy az ország más területein rohamos fejlődésnek indult levente céllövő mozgalomban helyt tudjanak állni. 1927-ben már a II. Országos Bajnoki Lövészversenyt rendezték meg Budapesten. Ezen a szombathelyi és a járási leventék is részt vettek 5-5 fővel. Érdekességként jegyzem meg, hogy egy leventének négynapi ellátása 40 pengőbe került. Amíg el nem készült a levente lőtér, addig ideiglenesen felállított lőtereken versenyeztek a leventék, miként 1928. július 15-én, amikor a szombathelyi leventék háziversenyét az SZSE pályán rendezték meg. Egy hónap múlva - augusztus 15-én - a SZPCE tartott kerületi lövészversenyt a Császtó erdőnél lévő katonai lőtéren. A leventemozgalmat irányító Országos Testnevelési Tanács 1929 elején fel akarta mérni, hogy hol tart az iskolán kívüli testnevelés ügye az országban, ezért küldte ki 1651/1929. számú, 1929. február l-jén kelt levelét az 1921. évi 53. te. végrehajtásának ellenőrzésére - ebből néhány részletet közlök: „1651/1929. sz. Méltóságos Polgármester Úr! A testnevelésről szóló 1921. évi LIII. te. elrendeli, hogy a községek és városok kötelesek a testnevelés ügyét a helyi szükségletnek megfelelő játszóterek (levente gyakorlóterek) létesítésével és fenntartásával, valamint egyéb területek használatra való átengedésével, fürdők, uszodák, sporttelepek, céllövőtérségek stb. létesítésével és támogatásával előmozdítani." Az OTT az iránt tudakozódott, hogy a város eleget tett-e a törvényben előírtaknak. 71