Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
4. szám - ADATTÁR - Kosztolánczy Tibor: A szombathelyi levente lőtér története
„Ebből az okból mutatkozik szükségesnek, hogy minden város és község tájékoztató értesítést adjon egyrészt a törvény végrehajtása szellemében végzett eddigi létesítményekről, másrészt részletesen ismertesse a további és a legközelebbi jövőben végrehajtandó terveket és azok költségvetését [...]. Budapest, 1929. február 1-én Karafiáth elnök" 12 Kiskos István polgármester - 1929. március 11-én - 3626/1929. számú levelében az alábbiak szerint válaszolt: ,yAz Országos Testnevelési Tanács Elnökségének Az 165111929. sz. megkeresésre tisztelettel közlöm, hogy Szombathely városban a szükséges levente-gyakorlóterek, fürdőhelyek, tornacsarnokok, az elméleti oktatáshoz szükséges helyiségek egyenlőre a sportteremben az iskolákban [sic] kezdettől fogva rendelkezésre állanak, s azokat a levente csapatok rendszeresen használják is, s azokon versenyeket is tartanak. Most van építés alatt egy teljesen modern lövölde a leventék számára a város által átengedett területen. Ez a lövölde még körülbelül 8000 pengőbe kerül. A lövölde megépítésénél a szükséges földmunkákat már az elmúlt esztendőben befejeztük, a további munkálatok akkor lesznek befejezhetők, ha a szükséges fedezet rendelkezésre áll.[...] 1929. március 11. Kiskos István polgármester"™ Tulajdonképpen ebből a jelentésből tudhatjuk meg, hogy a szombathelyi levente lőtér építése - az 1928. év második felében - a földmunkák elvégzésével elkezdődött, s a munkálatokat a város felügyelte. A lőterek létesítésének fontosságát 1929. március 18-án kelt levelében a megye alispánja is szorgalmazza: ,?A vármegyei testnevelési felügyelő megállapításai szerint az 1928. évben a céllövő sport nem fejlődött oly mértékben, hogy ez kívánatos volna [...]. A céllövő sport magas színvonalra való emelése és esetleges balesetek kiküszöbölése a lőterek megépítését elkerülhetetlenül szükségessé teszik [...]. A leventék és lövészegyleti tagok áldozatkészségéhez kell fordulni, hogy a lőteret a saját kezük munkájával alapozzák meg. Ha minden levente 5-10 m 3 föld kiemelésére és a golyófogó megépítésére vállalkozik, a szükséges lövölde egy fillér kiadása nélkül máris kész. Csak az kell, hogy minden levente és lövészegyleti tag 3-4 délutánt áldozzon a munkának." 1 * Úgy látszik azonban, hogy a városnak a levente lőtér munkálatainak folytatására a szükséges -pénzt nem sikerült megszereznie, ezért segítségképpen a tulajdonát képező - volt - Magyar Motor- és Gépgyár düledező gépfiírészházát a leventeegyesületnek bontásra átadta, hogy annak anyagából a lőtéren raktárt és őrhelyiséget építhessen. E határozatot a tanács 1929. május 31-ei ülésén hozta azzal a kikötéssel, hogy a bontást a leventeegyesület saját költségén végezze el. 15 Végül az épületet Hampel Károly ácsmester 200 pengőért lebontotta, s az 560 pengő értékű bontási anyag júliusban a leventék tulajdonába került. 16 72
