Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

4. szám - ADATTÁR - Kosztolánczy Tibor: A szombathelyi levente lőtér története

Birtokomban van még egy légifelvétel is, amelyet az amerikai légierő készített Szombathelyről 1945. március 8-án. A fotón a gyakorlótér, az abból leválasztott levente lőtér jól kivehető, ami nagy segítséget nyújtott a lőtér rekonstrukciós helyszínrajzának elkészítéséhez. E területen javasolta tehát a szakértő a levente lőtér kialakítását, s ennek mielőbbi felépítése érdekében kérte a levente egyesület elnöke - Biczy Elemér városi tanácsnok - a magyar királyi állami rendőrség szombathelyi kapitányságát, hogy az engedélyezési eljárás lefolytatásának első lépéseként a helyszíni szemlét tűzze ki. A szombathelyi rendőrkapitány a helyszíni bejárást 1928. június 19-én délelőtt 10 órára ki is tűzte, amelyre minden érdekeltet meghívott, külön kérve a honvéd állomásparancsnokságot, hogy szakértőként fegyvertisztjüket rendelje ki. A fegyvertiszt kirendelése annál is inkább szükséges volt, mert az akkoriban miniatűrnek nevezett lőfegyverek számára lőtér létesítése újdonságnak számított, a honvédség viszont a nemzetközi szakirodalom ismeretében egy korszerű lőtér méreteit és biztonsági berendezéseit meg tudta határozni.

9 A rendben lefolytatott helyszíni szemléről „Céllövöldét kapnak a szombathelyi leventék" címmel már másnap így tudósított a Vasvármegye: „A levente ügy felkarolása és a levente sport hathatós támogatása érdekében elhatározták, hogy a leventéknek céllövöldét adnak, amelynek színteréül a katonai kis gyakorlóteret jelölték meg. Tegnap délelőtt Mészáros Hugó dr. városi főjegyző vezetésével tartották meg a helyszíni szemlét. A helyszíni szemle alapján a katonai gyakorlótér délkeleti oldalán jelölték meg a levente céllövölde helyét, amelyet némi átalakítások után rövidesen át is adnak a leventéknek."

10 A szombathelyi rendőrkapitányság - rövid időn belül - meghozta véghatározatát, amelyet 1928. július 6-ai dátummal Oroszlány Endre rendőrtanácsos a szombathelyi rendőrkapitányság vezetőjének aláírásával megküldött az érdekelteknek. A maximum 100 m-es lőtávolságúra tervezett lövölde méreteinek, valamint biztonsági berendezéseinek részletekbe menő meghatározása ma is példaként szolgálhat.

11 És most tekintsünk ismét a kataszteri térképre, amelyre rárajzoltam a levente lőtér számára kijelölt részt - a szemléletesség céljából a temlet határait vastag vonallal jelöltem. A katonaságnak bérbe adott terület (Hrsz.: 6265 és 6267) összesen 17 kataszteri hold és 1563 négyszögöl volt (a 476. sz. A. birtoklapon 154. és 155. sorszám alatt bejegyezve). Ebből hasították ki a fordított L alakú területet, amelynek legnagyobb hossza 189 m, szélessége az északi határvonalnál 55 m, délen 105 m. Számításaim szerint a terület összesen 2 katasztrális hold és 319 négyszögöl, amely a déli részen a Mélykúti úthoz csatlakozik. Ezt a mintegy 40 m széles földdarabot azért kellett a területhez csatolni, mert a golyófogó építéséhez a föld egy részét innen emelték ki, így e mélyedés más célokra már nem volt használható. Feltehető a kérdés, jó helyen jelölték-e ki a levente lőteret? Igen is, meg nem is. Helyeselni lehet, hogy a lőtér egy - már jellegében hasonló - a honvédség által gyakorlatozásra használt terület részeként létesült, így a leventék 70