Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

4. szám - ADATTÁR - Kosztolánczy Tibor: A szombathelyi levente lőtér története

végzendő katonai előképzést új szervezet létrehozásával valósítják meg, ez lett a leventeszervezet, tagjai pedig a leventék. A leventeszervezetek létrehozásának lehetőségét az - 1921. december 31-én kihirdetett - a testnevelésről szóló 1921. évi 53. törvény adta meg.

2 Ez a törvény kötelezte a mindkét nembeli tanuló ifjúságot és az iskolán kívüli férfi ifjúságot 12 éves korától 21. életévének betöltéséig a rendszeres testnevelésre és támogatta a nemzeti irányú társadalmi sportalakulatokat. De 1924-ig a leventemozgalom - anyagiak hiányában - alig fejlődött, a változást az jelentette, hogy ez év január 31-én megjelent a testnevelési törvény végrehajtási utasítása, amely pénzügyi alapot is létesített.

3 A kötelező testnevelés legfőbb irányítója a Vallás- és Közoktatási Minisztérium lett, a végrehajtók a vármegyei, a városi, a községi, majd 1928-tól a járási testnevelési bizottságok voltak. A leventeszervezetek felső vezetésében hamarosan változás történt, ugyanis 1929-ben a Hadügyminisztérium kieszközölte, hogy az addigi testnevelési felügyelőségi kerületeket a vegyes dandárparancsnokságok beosztása szerint alakítsák ki, a vezetők magas rangíí katonatisztek lettek. Ezzel megkezdődött a leventeintézményekbe a katonai vonal beépítése. A leventék csapataikban raj, szakasz, század beosztású egységeket alkottak. Az ifjak kor szerint elkülönülő csapatokban kaptak kiképzést, a 12-15 évesek elemi előképzésben, a 16-18 évesek alapképzésben, a 19-21 évesek szakalapképzésben részesültek. A testnevelési foglalkozásokon minden akkor népszerű sportág megismerésére és elsajátítására lehetőség nyílt, de tantárgy volt a lövészet, a tűzoltás, a kerékpározás, a lovaglás. Később megindult a rádiós, az ejtőernyős és a repülős kiképzés is. A szellemi nevelés magába foglalta az egészségtan, az ipari és gazdasági tudnivalók, a magyar földrajz, s később a légvédelem oktatását, valamint az általános mííveltség és erkölcs színvonalának emelését. Mindenesetre - a kezdeti nehézségek után - a leventemozgalom az 1920-as évek végén és a harmincas években olyan erőteljes fejlődésnek indult, hogy versenyzőik sok sportágban esélyesként szerepelhettek. S hogy az ország vezetése milyen nagy várakozással tekintett a leventemozgalomra, annak bizonyítására idézem dr. Győrffy Kálmán 1935-ben elmondott szavait: „A Trianon utáni nemzeti újjáépítés terén a Leventeintézmény az a legkiválóbb alkotás, amely az >ép testben ép lélek« elv alapján az ifjúság testi, lelki és valláserkölcsi nevelését van hivatva vezetni és fejleszteni. Büszkén és a jövőben való hittel tekintünk ma már a Leventékre, akiknek hivatása és becsületbeli kötelessége lesz a régi Nagy-Magyarország feltámasztása. Ma a Levente teljesíti meg az erőt, a nemzeti öntudatot, fqjszeietetet, a becsületes polgári és a SZEBB JÖVŐT." 4 b/A2. világháború alatt A testnevelési törvény kétségkívül hasznos célkitűzései mögött - kezdettől fogva -jelen volt az a szándék, hogy a békekötés által Magyarországra erőltetett katonai korlátozásokat ellensúlyozza, s rejtett módon a honvédelmi felkészítésnek egyfajta pótmegoldása legyen. Hasonló módon járt el a Hadügyminisztérium példáid a titkos légierő megteremtése és fejlesztése ügyében 65