Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Zielbauer Györgye A Vas megyei németség kitelepítése 1945 után

Az 1947-es választások során még mindig nagyon sok németet fosztottak meg szavazati jogától. A legsúlyosabb törvénysértés Vaskeresztes vonatkozásában figyelhető meg. Itt a választásra jogosult 443 főből 375 személynek vették el a szavazati jogát német anyanyelvére való hivatkozással.

9 A hazai németség számára az 1947/48-as esztendő további megpróbáltatásokat hozott. A csehszlovák-magyar lakosságcsere következtében a németek újabb kitelepítésére került sor, de most már Németország szovjet megszállási övezetébe. Újabb adatok szerint számuk 54.000 főre tehető. Ez a kitelepítési hullám nem érintette a Vas megyei németséget. Azonban 1948 novemberében-decemberében sok csehszlovákiai magyar család számára kellett helyet biztosítani. A magyar hatóságoknak a legegyszerűbb lehetőségnek a németek kitelepítése mellett a német családok összetelepítése látszott. így a szlovákiai magyarok áttelepítésével kapcsolatban 3.453 lakóházat szabadítottak fel 5.192 német család összeköltözése révén. Az összeköltöztetés Vas megye németek által lakott falvaiban sok családot érintett. Sokan megkapták a Veszprém megyébe szóló áttelepítési határozatukat. Az áttelepülés alól azért sikerült megmenekülni, mert a rokonság helyet biztosított számukra. Vaskeresztesre a 381-383 szerelvényekkel 15 család érkezett, s ez egyben 15 német család házának elkobzását jelentette. Érsekújvárról 1948. október 17-től december 10-ig terjedő időben 17 család érkezett a 344., 346., 346/1. szerelvényekkel. A 384-es számú szerelvénnyel 1948. november 25-én 8 család, valamint október 3l-e és december 15-e között vegyes szerelvénnyel 11 család érkezett a megyébe. Nem egy esetben előfordult, hogy a szlovákiai magyar családfőnek nem felelt meg a kiutalt ház. Még a mai napig is a hamu alatt parázslik az ellentét, mely 1948-ra vezethető vissza, amikor a felvidéki magyar családfő a magának megfelelő német házat választotta ki s ennek következtében a volt német tulajdonos kénytelen volt elhagyni a házát.

10 A két munkáspárt egyesülésével egyidejűleg került sor a felekezeti és egyéb iskolák államosítására. Ezt a NPP mellett a kisgazdapárt is támogatta, nem beszélve a Polgári Demokrata Pártról és a Magyar Radikális Pártról, amelyek a kisgazdák állásfoglalását már jóval megelőzően szorgalmazták ennek a kérdésnek a rendezését. Az államosítás során a német falvak egyházi iskolái állami irányítás alá kerültek. A községi-városi nemzeti bizottságok megszűnésük előtt még egy jelentős társadalmi feladatot kaptak: az 1948. december 31-ei állapotnak megfelelő népszámlálás előkészítését a 11.400/1948. M. E. sz. rendelet

11 értelmében. A kitelepítés mély nyomokat hagyott a német nemzetiségű lakosságban, s ez megmutatkozott a népszámlálási eredményekben. Mint azt korábban említettük, közel 5000 főnyi németség maradt Vas megyében. Ezzel szemben csak 278 személy vallotta magát német anyanyelvűnek. A szigorúan titkos belügyminisztériumi anyag 242.000 főben határozta meg a megmaradt németség számát, s a népszámláláskor csak 22.455 fő volt a német anyanyelvű. A Vas megyei arányok jóval alatta vannak az országos átlagoknak.

12 , 41