Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Horváth Sándor: Narda tanügye és egyesületi élete

gyűjtőív. Összesen 31,90 forint gyűlt össze. Az adományozók között szerepel többek között Károlyi Antal, Bezerédj István. Egy 1908-as mulasztási kimutatásból kiderül, hogy az igazolatlanul mulasztókat meg is büntették. A 27 óvodásgyermekből csupán kettőnél van igazolt mulasztás, a többi mind igazolatlan volt. Utánuk a legolcsóbb, 20 filléres bírságot rótták ki. Az óvónők magyarok voltak, nyilván ezzel igyekeztek gyorsítani a magyar nyelv elsajátítását. A vármegyei kisdedóvodák 1906-ból ismert listája is egyértelműen utal erre, hiszen ekkor „Csém, Németlő, Nagynarda, Csajta, Inczéd, Pinkamindszent, Battyánd, Vashidegkut, Gyanafalva, Radafalva, Szentelek, Pinkamiske és Városszalónak" 32 településeken működött vármegyei óvoda. A megnyitástól 1911 nyaráig Kropff Franciska volt az óvónő. 1911 szeptemberében vette át az óvodát Fenusz Amália, aki Ilmaként írta alá magát. Nagynardai vármegyei óvónő maradt, míg férjhez nem ment, s emiatt 1924. április 30-ával Vesztergomné Fénusz Amáliát Pinkamindszentre helyezték át. Az óvoda berendezéséről egy 191 l-es leltár alapján alkothatunk képet. Játékok voltak: egy-egy hintaló, hajtókarika, forgó Paprikajancsi és repülőgép, hat-hat lovazó (?) és labda, valamint 26 bádogjáték. (A hintaló javítandó, a karika törött, s négy bádogjáték is törött volt.) Munkaanyag és -eszköz volt: a fűzőállvány, a nagy és kis fűzőkeretek, továbbá fűzőlap, papírcsillag, szalmagyöngy, színes papír, színes forgács, színes vessző, kartonpapír, cirok, kiütő-vas, olló, kés, nagy falitábla, palatábla és -vessző, valamint a szivacs. Valamikor az 1920-as évek végén szűnt meg - érdektelenség miatt - az óvoda. Akkor már nem volt kötelező a gyerekek óvodába járatása, mint a századforduló tájékán. 1929-ben már az iskola bővítéséhez kérte az egyházközség az üresen álló óvodát. Az időközben a önkormányzat tulajdonába jutott óvodaépületet 1932-ben aztán „átengedte ingyenes ellenszolgáltatás nélkül összes tartozékaival együtt a nagynardai r[ómai] kathfolikus] hitközségnek népiskolai és tanítói lakás céljára

1

'\

33 Majd 1961-ben idényjelleggel indították újra el az óvodát, az óvoda épületében. Az otthon első vezetője Istenes Sándorné volt. 1962 őszétől lett egész éves. Az első óvó nénik között volt a nardai Kollarits Erzsébet, aki akkor, 1962-ben második osztályos gimnáziumi tanuló volt Szombathelyen. 1965-ben került az óvoda az 1864-ben iskolának épített épületbe, és a mai napig ebben az épületben működik. Hosszú évtizedekig Mittl Gizella - majd Mohos Gézáné - volt a vezető óvónő. A nagynardai önkéntes tűzoltó egyesület alapszabálya 1923-ban készült el.

34 Vélhetően ekkor alakult meg ez az egylet. A helyi (?) hagyomány szerint a nardai tűzoltó egyesület már fennállásának 100. évfordulóját is megünnepelte néhány évvel ezelőtt. Ezt bizonyító adatok eddig nem kerültek elő. Fel kell tételeznünk, hogy az 1960-as években csupán egy „archaizálás" esete rögzült, amikor a nardai önkéntes tűzoltó egyesület fennállásának 75. jubileumát ünnepelték meg.

35 1931 májusában - a Vas Megyei Gazdasági Egyesület kapcsán - Nagynardán az elsők között alakult meg a gazdakör.

36 27