Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Horváth Sándor: Narda tanügye és egyesületi élete

1927-ben ötventagú férfi dalkört alakítottak Nagynardán.

37 Ebben az időszakban az önszerveződés, valamint a szabadidős kulturális tevékenység rendkívül élénk volt. Több színielőadást mutattak be ebben az időszakban a fiatalok. „A falurossza", „A piros bugyelláris" a szereplők emlékezetében még a 1980-as években is élénken élt. Több magyar nóta és operett dal horvát nyelvű átültetése vagy adaptálása is ezekhez a darabokhoz kötődik. Az egyik színtársulatot (A falu rossza előadását) a Bláziék pajtája előtt - ahol a darabot bemutatták - a fotográfus meg is örökítette. Nem zárható ki, hogy éppen ez volt az az 1928-ban megrendezett színielőadás, amelyet a helyi önkéntes tűzoltó egyesület szervezett, s utána táncmulatságot is rendezett a hősi emlékmű márványtáblájához gyűjtendő bevétellel.

38 A „kultúrcsoportról" a 20. század második felében több híradásunk van. 1947 őszén/telén kezdték a próbákat, s az első bemutatkozásuk 1948 tavaszán volt. De az első igazi virágkorát az 1950-es évek elején élte meg, amikor Kópházi Erzsébet tanító vezetésével egyre nagyobb sikereket ért el. (Ennek csupán előzménye lehetett az a színdarab-bemutatás amely a 2. világháború idején történt.) 1953 októberében például Somogy megyei körútra ment 25 fiatal. A tanácsi iratokban feljegyezték, hogy a téesz ezt nagy kiesésnek tekintette a termény-betakarítás idején.

39 A „kultúrcsoportosok" 1955-ben kaptak 571 forintot táncruha vásárlására.

40 1954-ben a határőrség kultúrversenyén szerepelt a nardai tánccsoport, akikhez néhány határőr is csatlakozott. Az országos versenyre is eljutottak. A táncosok olyan fergeteges sikert arattak országos megmérettetésen is, hogy felkínálták nekik a profi tánccsoporttá való alakulás lehetőségét. De a faluból a többség nem akart elköltözni sem Győrbe, sem Budapestre. Viszont az országos délszláv szövetség is több évtizedre felkarolta a nardai horvát kultúrcsoportot, amelynek több országos és külföldi túrát biztosítottak. A csoport vezetője Kópházi Erzsébet után Zimits Mária - a későbbi Tangl Józsefné - lett. A zenei kíséretet pedig több évtizedig Horváth Nándor biztosította gombos harmonikáján. (Rövid ideig zenekar is kísérte a csoportot.) A legutolsó tánccsoport 1984-ben alakult újjá Nardán. 1987-ben az iskolások tamburazenakar alakításhoz kezdték az alapokat megtanulni. 1988-ra az énekkar is megalakult. A legújabb nagy lendület mintegy tíz évig tartott. Napjaikban csupán alakulgat a tánccsoport, valamint az énekkar.*

1 A kisebb, rövidebb ideig működő más csoportoknak csupán a meglétéről tudunk, tevékenységéről nem maradt fenn dokumentáció. így tudjuk, hogy volt például Szívgárda Egylet, KALOT, KALÁSZ. A sportegyesületekről sem maradt ránk érdemben pontos adatsor. Tudható azonban, hogy a faluvégen volt a két világháború között a levente egylet sportpályája, valamint azt, hogy a homokbányánál volt a lőtér. A 2. világháború után hamarosan megalakult a focicsapat: de nem tudni, hogy pontosan mikor, s kinek a vezetése alatt. 1953-ban a sportkör elnöke lett Varga Kálmán, aki más - a helyi közéletben jelentős - pozíciókat is betöltött a településen az 1950-es 1960-as évektől. A visszaemlékezések szerint az első foci28