Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
2. szám - ADATTÁR - Horváth Sándor: Narda tanügye és egyesületi élete
1942 júniusában a főtanfelügyelő továbbküldte az új miniszteri rendeletet, egyben megerősítette, hogy az 1935. évi rendelet értelmében a magyar tanítási nyelvű tagozatra beírt nem magyar anyanyelvű gyerekeket, akiknek a szülei ezt kívánják, nemzetiségi nyelvükön is oktatásban kell részesíteni. A vármegye tanfelügyelője 1945 novemberében értesítette az iskolaszéket, hogy ha legalább tíz, azonos nemzetiséghez tartozó szülő kéri, akkor szavazni kell az anyanyelvű oktatás biztosításáról. Ebből mégsem lett semmi, mert kezdetben németet tanultak a nagynardaiak, s nem horvátot. (A tanfelügyelő 1946 márciusában értesítette a nagynardai római katolikus iskolaszéket, hogy tudomásul veszi „a szülök jegyzőkönyvbe leszögezett tiltakozását az anyanyelvnek tartárgyként való bevezetése e/Zen".) 27 Csupán 1950-ben kezdődött a délszláv nyelv oktatása. Ez azonban nagyon távol állt a grádistyei horvát dialektustól, s emiatt többször zúgolódtak a szülők. A nardai felső tagozatosok az 1965/66-os tanévtől kezdtek a körzeti iskolába járni: Narda utolsóként lett a felsőcsatári körzeti általános iskola tagja. Az alsó tagozat 1976-ig maradt Nardán. (De ekkor már a felsőcsatári iskola részeként.) A felsőcsatári általános iskola körzetesítése az 1955/56-os tanévben kezdődött, amikor Horvátlövő iskoláját csatolták ide. Az 1960/61-es tanévben a vaskeresztesi, majd az 1964/65-ös tanévben a pornóapáti iskolát olvasztották be a felsőcsatári körzeti iskolába. A felsőcsatári körzeti iskolába járó gyerekek szülei 1965-ben kezdeményezték, hogy a délszláv - értsd: a szerb-horvát - nyelv helyett inkább oroszt tanítsanak a gyerekeiknek, mert a délszláv nyelv nem az itteniek anyanyelve. Az oroszra pedig amúgy is szüksége lesz azoknak, akik továbbtanulnak. 28 Nardaiak is lettek tanítók. A Somogy-féle egyházlátogatás során 1812ben Felsőcsatáron a nagynardai származású, 44 esztendős Polyák Györgyöt találták, aki akkor már 24. éve tanította Alsó- és Felsőcsatár gyerekeit. 29 Az 1897-ben született nagynardai Karlovits István nősülésekor, 1919 januárjában tanítójelölt volt. Karlovits a világháború idején hunyt el, 1942 novemberében. A két világháború között Horvátlövőn, illetve élete utolsó éveiben Kisnardán tanítóskodott. Nagynardán a vármegye épített óvodát a 19. század végén. 1896-ban alapították meg, de indulásakor még nem volt meg az óvodaépület. 1899. október elején mérték ki az óvoda telkét, s nyomban nekiláttak az építésének. 30 A „kisdedóvoda" első vezetője Kropff Franciska lett, aki 1895. december 3-án kelt levelében tett ilyen irányú ajánlatot az akkori plébánosnak, aki ugyancsak muraszombati származású volt, mint Kropff Franciska. 31 Ugyanabban az évben a vármegyei „kisdedovoda választmányon" a nardai óvónő, Kropff Franciska javasolta, hogy a hazai nyelv és a szokások felvételét megkönnyíti a gyerekek számára, ha magyar motívumokból álló mintagyűjteményt is alkalmaznak a foglalkozásokon, azt, amelyet Székely Gáborné szegedi óvónő állított össze. A választmány javasolta „a magyar eredetű alaki munkák" bevezetését, s az óvodákat anyagi támogatásáról biztosította. Az óvodában 1898ban már állítottak karácsonyfát: fennmaradt a karácsonyfára való adomány26
