Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - ADATTÁR - Tóth Kálmán: Bartók Béla szombathelyi hangversenyei és a város zenei életének néhány vonása (1934-1940) I. rész

A Vasuármeyyei Kultúregyesület zenekara (1080) (SMTöO Havass-hagyaték) Az 1930-as évek első felének szombathelyi kulturális életéről így emlékezett önéletrajzi írásában dr. Tóth János, a város főépítésze: „Szombathely akkor Dunántúl kulturális központja volt. ... kitűnő tudósokat, művészeket rögzített falai között, akik többen országos nagyságok lettek. ...A Kultúregyesület szakosztályaiban élénk volt az élet és nagytermében gyakran rendeztek előadásokat, képzőművészeti kiállításokat. A kultúrházban lerajzoltam Bartók Bélát is. Arcképét egyik művészrajongója kérte el, de elfelejtette visszaadni. Bartók aláírása nálam maradt. A Bibliámban őrzöm. "

2 A szombathelyi zeneélet magas színvonalára jellemző, hogy 1934-ben Tóth Aladár, a korszak legelismertebb zenekritikusa egyenesen „magyar Gloucester"-ként ünnepelte Szombathelyt. Az elismerésben nem kis része volt az 1. világháború után átszervezett Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete keretein belül működő zenei szakosztálynak.

3 A zenei szakosztály 1919-ben alakult meg.* 1926-tól két éven át Hajós Endre volt az egyesületi vonószenekar karnagya. A szakosztály elnöke 1927től dr. Stadler Izidor ügyvéd, titkára id. Lomoschitz Károly tanár volt. Ez évben egészült ki az egyesületi vonószenekar a Sopronból áthelyezett Magyar Királyi 5. „Mátyás király" Honvéd Gyalogezred fúvószenekarával. Az egyesített zenekart a szombathelyi születésű Dillmann - később Deményi - Antal honvéd karmester készítette fel a hangversenyekre.

5 Tóth Aladár alább idézett sorai a Pesti Napló hasábjain jelentek meg 1934-ben: „A Kultúregyesület tartja fenn a vidék egyik legkiválóbb szimfoni65