Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Grynaeus András - Torma Andrea: A szentgotthárdi török kori palánk kutatásáról

JEGYZETEK Ilon (labor: Pápa város keleti palánkjának szondázása. = Communicationes Archaeologicae Hungáriáé, 1988. 157-168. p.; Uő.: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése, 1970-1994. In: Acta Musei Papensis. Pápai múzeumi értesítő (továbbiakban: AMP) 5. Szerk. Ilon Gábor. Pápa, 1995. 63-137. p.; Uő.: Újabb régészeti adatok a középkori Pápa történetéhez. In: AMP 6. Szerk. Ilon Gábor. Pápa, 1996. (továbbiakban: Ilon, 1996.) 307. p. 6-7. ábra. Hasonló megoldást ismerünk a nagykanizsai belső várból, ahol azonban a függőleges cölöpöket erősítették össze ilyen módon. Lásd cnől Méri István: A kanizsai várásatás. Kiadásra előkészítette Kovalovszki Júlia. Bp. 1988. 27. p., 3. ábra, TV. tábla 3., VII. tábla 2-3. 8 Ilon, 1996. 307. p., 7. ábra. Ugyanakkor eltérő jellegű Pápa város keleti palánkjától és az ott hivatkozott példáktól, valamint a gyulai török kori palánktól. Utóbbira lásd Gerelyes Ibolya: Török építkezések Gyulán, 1566-1695. In: Szatmári Imre - Gerelyes H)olya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez. Szerk. Jankovich Bésán Dénes. Gyula, 1996. 114-120. p. (Gyulai Füzetek; 8.) Siklósi Gyula: Die mittelalterlichen Wahrenlagen Burg- und Stadtmauern von Székesfehérvár. Bp. 1999. 40-41. p., 179. ábra. (Varia Archaeologica Hungarica; XII.) ' Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a XII-XV. századig. In: Folia Archaeologica (továbbiakban: FolArch.) A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának évkönyve. 12. köt. Szerk. Fülep Ferenc. Bp. 1960. 205. p. Uő.: Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a XV. században. In: FolArch. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának évkönyve. 13. köt. Szerk. Fülep Ferenc. Bp. 1961. 171-172. p., 54. ábra 14., 17. Uő.: Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a XVI-XVIII. században. In: FolArch. A Magyar Nemzeti Múzeum évkönyve. 15. köt. Szerk. Fülep Ferenc. Bp. 1963. (továbbiakban: Temesváry, 1963.) 126-127. p. és 54. ábra 9 Temesváry, 1963. 133. p. Soó Rezső: A magyar flóra és vegetácó rendszertani- növényföldrajzi kézikönyve. Bp. 1. köt. 1964., 2. köt. 1966., 3. köt. 1968., 4. köt. 1970., 5. köt. 1973.; Újvárosi Miklós: Gyomnövények. Bp. 1973.; Vörös Könw Magyarország növénytársulásairól. Szerk. Borhidi Attila, Sánta Antal. Bp. 1999. (A KÖM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei; 6.) A kézirat lezárása óta Facsar Géza megállapította, hogy a magok nyugati szőlőre utalnak, ami valószínűleg a ciszterek tevékenységének köszönhető. Gyulai Ferenc: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Bp. 2001. 178-199. p.; Torma Andrea: Botanikai leletek a középkori Pápáról. In: AMP 6. Szerk Ilon Gábor. Pápa, 1996. 325-328. p. (továbbiakban: Tonna, 1996.) Uő.: Szentkirály archeobotanikai leletei. In: Élet egy középkori faluban. Szentkirály. Mezőgazdasági Múzeum kiállítási katalógusa. Szerk. Pálóczi Horváth András. Bp. 1996. 37-43. p.; Uő.: Archeobotanikai maradványok a középkorból. Adalékok a hazai táplálkozáskutatáshoz. = Agrártörténeti Szemle, 1996. 1-4. sz. 317-342. p.; A Fonyód-bélatelepi, korábban közölt adat a legújabb vizsgálatok szerint téves. 45