Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Grynaeus András - Torma Andrea: A szentgotthárdi török kori palánk kutatásáról

Magyar oklevél-szótár. Régi oklevelekben és egyébb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. Gyűjtötte Szamota István; szerk. Zolnai Gyula. Bp. 1902-1906. 776. p. Kárpáti István - Bányai László: A pohánka és a tatárka. Bp. 1980. 9-13., 65-66. p. (Magyarország Kulttírflórája; 47.) 16 Torma, 1996. Gryneaus András: Dendrokronológia. In: A régésztechnikus kézikönyve. I. Szerk. Ilon Gábor. Szombathely, 1998. 357-366. p. (Pannicvlvs Ser. B.; No. 3.) A pápai minták elégtelen számií évgyilrűt tartalmaztak, viszont a legiíjabban kiemelt - még publikálatlan - zalaegerszegi korongok segítségével többmint egy évszázadra kiterjedő nyugat-magyarországi sorozat jött létre. Azóta Mosonmagyaróváron is találtak fenyőgerendákat. Publikálatlan. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Kurt Nicolussi-nak a szakmai segítségért. Önzetlen segítségét hálásan köszönöm. A kronológiát összeállító Rupert Wimmer kutatásai szerint ez a kronológia Bécsben és a város körül egy kb. 60 kilométer sugarú körön belül használható. Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. Bp. 1962. 59., 61. p. E tetszetős eredmény értékelésénél komoly gondot jelent Réthly forrásainak, és forráskezelésének megbízhatatlansága! Az 1499. évnél Réthly Bruckner Gottlieb „Haus-Chronik" címen ismert kéziratának adataira hivatkozik {„1500 Sopron: Szigorú telünk (149911500) volt, amely márciusig tartott, és csak áprilisban kezdődtek a tavaszi munkák. A szőlőtőkék is csak májusba rügyeztek"). Az 1515. évnél hivatkozott forrása (Hazánk. Politikai napilap. 1904. 178. sz.) pontatlan, mert bár az idézet napilapszámban van egy időjárástörténettel foglalkozó - szerző föltüntetése nélküli - írás, de a Réthlynél szereplő mondatot („Igen havas tél. Ezt egy esős nyár követte, hogy pünkösdtől fogva Szt. Mihály napig minden nap szünet nélkül esett az eső.") nem tartalmazza az írás! így e két időjárástörténeti adat megbízhatósága vitatható! Sternegg Mária, Zlinszkyné: Adatok a szentgotthárdi volt ciszterci apátság építéstörténetéhez. In: Savaria. A Vas Megyei Múzeumok értesítője, 1965. 3. köt. Szerk. Szentléleky Tihamér. Szombathely, 1965. 287. p.; Barta Gábor: A társadalmi és gazdasági fejlődés főbb vonásai 1526-1734 között. In: Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szerk. Kuntár Lajos, Szabó László. Szentgotthárd - Szombathely, 1981. 85. p. 26 Barta: i. m. 81. p. 27 PálJJ'y Géza: Nádasdy Tamás, a Dunántúl főkapitánya, 1542-1546 és 1548-1552. In: Nádasdy Tamás, 1498-1562. Tudományos emlékülés. Sárvár, 1998. szeptember 10-11. Szerk. Söptei István. Sárvár, 1999. 39-40. p. (Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai; 3.) Négyesi IMJOS: Henrik Ottendorf szentgotthárdi csatát ábrázoló metszetének hitelessége a terepen végzett kutatások tükrében. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1998. 1. sz. 43. p.