Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Grynaeus András - Torma Andrea: A szentgotthárdi török kori palánk kutatásáról

ILÓK GÁBOR - GRYHTAEUS AüHDRÁS - TORMA ANDREA A SZENTGOTTHÁRDI TÖRÖK KORI PALÁNK KUTATÁSÁRÓL 1998. június 18-án este a magyar-szlovén vasút nyomvonala megelőző régészeti feltárásáról munkatársaimmal Szentgotthárdra mentem vacsorázni. A város központjában, a Széli Kálmán tér keleti oldalán, a ciszterci kolostor épületétől D-re közműárok mélyítésére lettem figyelmes (1. ábra). Az árokba pillantva - a pápai vároeerődítéseken végzett kutatásaim alapján

1 - azonnal bizonyos voltam abban, hogy egy gerendapalánkot látok. A beruházó várossal és a kivitelezővel történt megállapodást követően június 23-26. között került sor a leletmentésre. Munkánkat megnehezítette, hogy a közműárok miatt leszűkített iittestről a forgalmat nem terelték el, így állandó benzingőzben és omlásveszélyben kellett dolgoznunk. Az is nehezítette a kutatást, hogy a kinyitott, 1,2 m széles, új közműárok mindkét oldalán régi közművek voltak, így ezért sem lehetett szó a feltárás területének kiszélesítéséről. A közműárok kb. É-D-i irányban harántolta a palánkot. A palánk D-i, külső oldalán sekély, 5 m széles árok volt. Ezt egy kettős, tölgy gerendasor követte, függőlegesen levert farönkökből. Ebből 3 db esett bele a közműárokba. Kettő cölöpből mintát vettünk dendrokronológiai vizsgálatra. Ezt követte a többrétegű, egymásra derékszögben elhelyezett gerendákból rótt palánkszakasz, amelyből csapolásnyomokat őrző fenyőket is kiemeltünk. Itt rőzsekötegek voltak elhelyezve a sűrűn egymás mellé fektetett rönkökre. A rönköket nyár és fűz ágakkal, gallyakkal is összeerősítették (áthurkolással, mint a kosárfonás

2

). Ez a sűrű palánk - azonos jellegű az általam feltárt és közölt

3 pápai Deák Ferenc utcaihoz* - tölgyből és fenyőkből állt és kb. 13 m széles volt. A belső oldal technikai megoldását nem tudtam kideríteni, mert egy vízgyűjtő beton aknájával azt megsemmisítették, így a palánk belső szélét sem ismerhettük meg (2. ábra). A feltárt palánkszakaszról - szerkezeti jellege, megoldása és hatalmas mérete alapján akár azt is - feltételezhetjük, hogy kaputorony, netán híd pillérének alapozása is lehetett. Ezt egy székesfehérvári adat

5 alapján bátorkodom felvetni. A jellegzetes, de kismennyiségű 16. századi kerámia mellett egy jó megtartású ép lakatot (3. ábra) érdemes külön megemlíteni. A régészeti leletek - edény- és vastöredékek, valamint tárgyak, csontok és archaeobotanikai emlékek - a farönkök közé döngölt földből kerültek begyűjtésre. Egy jellegtelen vas késpenge és néhány vas lemeztöredék mellett a legjelentősebb és uniká29