Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Grynaeus András - Torma Andrea: A szentgotthárdi török kori palánk kutatásáról

lis tárgy a már említett vas lakat. Ez ajtó, esetleg láda lezárására szolgálhatott. A háromszögletű lakatok a 13. században már léteznek Magyarországon. De ekkor kulcslyukaik még kisméretűek és kulcsház nélküliek. Ilyenek a 1617. századból nagyszámban kerültek elő az ország területén.

0 A 15-17. századi lakatok egyik fő csoportja - a hossznégyszögűek mellett - a háromszög alakií. Pontosabb kormeghatározásuk nehéz. A kulcsház a lakat középpontjában van.

7 A 16-18. században is a második legelterjedtebb típus a háromszög lakat. A merevítőbordák és kulcsházak kialakulása a 14. század utolsó harmadában történhetett meg. Ez a megoldás a 17. század második feléig uralkodó is maradt. Lényeges változás a lakatok fejlődésében a 16-17. században nem látható.

8 Temesváry szerint,

9 a 17. században már felkerül a lakattestre a hengeres kulcsház, amely 35 mm-nél nem, vagy csak ritkán nagyobb. Véleményem szerint ez már a 16. században megtörténik, ahogy ezt a gotthárdi lakat bizonyítja. A palánk farönkjei közül a gerendák közötti földben és a gerendák alatt nem túl nagymennyiségíí állatcsontot találtunk. Ezek meghatározását Vörös István archaeozoológusnak (Magyar Nemzeti Múzeum, Bp.) köszönöm. Itt csupán a faunalistát közlöm. Ezek eredetileg konyhai hulladékként keletkeztek, tehát a korabeli táplálkozás bizonyságai. A háziállatok közül sertés (4 db csont) és szarvasmarha (36 db) a vadászottak közül mezei nyúl (1 db) kerültek elő. Csontrégiók szerint ezek koponyacsontok és szarvcsapok, állkapcsok, hosszt'icsontok, csigolya és borda. A konyhai hulladékot a földdel együtt hordták be a palánk építésekor. Az állatcsontok mellett Torma Andreával nagy mennyiségű archaeobotanikai anyagot és még vagy 25 kg iszapolásra szánt földmintát szedtünk fel, amelyeket Ö dolgozott fel. A kifűrészelt fákat Grynaeus András kapta meg vizsgálatra. A TÖRÖK KORI PALÁNK ARCHEOBOTANIKAI LELETEI A nedves talaj Idváló megtartó-képességének köszönhetően az eredeti palánk faszerkezete jól kutatható maradt. A feltárás során, a szerkezeti elemeken - facölöp, ág és vesszőmaradványok - kívül egyéb növényi makroleletek - magvak és termések - is előkerültek. Az apró méretű botanikai leletek kigyííjtése egyrészt a bontás során egyedi gyűjtéssel, másrészt a palánk különböző területeiről és mélységéből földminta-vétellel történt (10 db minta). A földminták átmosása különböző lyukbőségű szitákon (2 - 1 - 0,75 - 0,5 - 0,25 mm), iszapoló használatával történt. A botanikai leletanyag feldolgozása teljes egészében még nem történt meg, ezért jelen közlésünk csak előzetes értékelésnek tekinthető. A vizsgált növénytani leletanyagból ez idáig 54 taxonhoz - rendszertani kategória - tartozó növényi maradvány került meghatározásra (1. táblázat). A növények különböző környezeti igényeik alapján - ökológiai magatartás nmtatóinak és társulás viszonyainak figyelembevételével - különböző élettereket uralnak, ezek alapján meghatározott vegetációs egységek szerint csoportosíthatók. 10 30