Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

3. szám - MŰHELY - Salamon Nándor: „Az Őrség szélén, Csörötneken születtem..." - Gömbös László szobrászművész 75 éves -

Géza és Stirolla, bronz, Kondorfa, római katolikus Leni])lom Az életmű másik vonulata az 1956-os forradalom felemelő élményéből táplálkozva gyarapodik. „Boldog voltam, hogy megélhettem ezt a világcsodát" - írta egy vallomásában. Első munkái között van a Lyukas zászló megdicsőülése (1957) című emlékmű-terve. Ezt tovább gondolva, született meg 1996-ban a Kossuth téri kőtömböt „sírrá" változtató dombormű. Megmintázta a szénatéri Szabó bácsit, s elsőként emlékezett szoborral Tóth Ilona hősiességére. 1990es ág-bogas fa-bronz kombinációja a golyótól leroskadó, utolsó erejével a lélekharanggal világot figyelmeztető forradalmárnőt emeli a halhatatlanságba. Külön elemzésre érdemes meglepően eredeti, a Kerepesi temetőben felavatott, a történelmi időt folyamatában megragadó 56-os emlékhelye (1999). Barokkos vonalvezetésű, kereszttel koronázott vörösmárvány sírjelek együttese fogja közre a lyukas zászlót tartó, Ids domborművei, felirattal díszített fehér posztamenst. Egyértelmű a hátsó három sírkereszt golgota-utalása. Oldalt öt-öt egymásnak „felelő" kőlapról olvashatók le a dicsőséges 13 nap számjelei. Az utolsó kőlap csonka, felirata a november 4-ei „eseményt" örökíti meg. A mű nemzeti jellegét erősíti a trikolor színeit sokszorozó díszkő-burkolat. Kombinatív jellegű a Csörötneken álló emlékhely is. A talapzatra emelt kőoszlopok domborművei az 1944. november 1-jei légitámadás, a világháborúk áldozatai és a forradalom előtti tisztelgés fórumát teremtik meg a község lakóinak (1999). Gömbös László „szülőföldi ragaszkodását" további, korábban készült művek is jelzik. Alkotó módon vett részt a világháborús emlékművek átalakí13