Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

2. szám - A Blooni (Virág)ok nyomában - Tóth Endre: Leopold Bloom származása: egy fiktív családfa

2. kép A ház átépítési terve 1870-ban (akkori tulajdonosa: Schmidt Vilmos fényképész) években Pestszenterzsébeten dolgozott: ő az időpont miatt nem jöhetett szóba. A másik Virág Sándor volt, aki 1881 és 1920 között élt, és 1907-től 1916-ig Székesfehérváron dolgozott. Ha a történeti Magyarországon csupán egyetlen Virág S. nevtí fényképész élt, ráadásul az időben, amikor Joyce az Ulyssest írta, és éppen Székesfehérváron dolgozott, ahol Leopold Bloom alias Virág Lipót-Rudolf unokatestvérének, Stefan Virágnak a műterme volt: lehet-e ez véletlen egybeesés? Kitalálhatta a Virág családnevet, lefordíthatta, kiválaszthatta Székesfehérvárt: külön-külön nem lenne meglepő. Hogy a városnév és a Virág családnév éppen eg}' kortárs székesfehérvári fényképész nevével véletlenül egyezzen meg, az kizárt. Joyce a személynév kezdőbetűijét is megtartotta. A Sándorból egy gyakori magyar - és angol - nevet, Stephen-t csinált. Mit tudunk Virág Sándor fényképészről és székesfehérvári műterméről? Hála Horváth Jiília dolgozatának, amely a székesfehérvári fotográfia történetét tárta fel,

25 elég sokat. Virág 1881-ben született Ozorán. 1907-ben kérvényezte Székesfehérvár városától, hogy fényképészeti műhelyt nyithasson, és ez meg is történt. Noha 1908-ban mentességet kapott a katonai behívás alól, és ezt 1915-ben újra kérte - hivatkozva az általa egyedül vezetett székesfehérvári, pécsi és győri műhelyeire is - felmentést nem kapott. 1915-ben Ko85