Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

2. szám - A Blooni (Virág)ok nyomában - Tóth Endre: Leopold Bloom származása: egy fiktív családfa

maromba vonult be a 7. vártüzér ezredhez. A világháborút túlélte és 1918ban téil haza. Miután 1920-ban elhunyt, özvegye 1922-ben átadta az üzletet Tóth Károlynak; az utód a két világháború között Székesfehérvár legismertebb fényképésze lett. A Virág-műterem Székesfehérváron a Rákóczi Ferenc utca 5. szám alatt működött: a város központjában, a királyi bazilika romjainak déli oldalán húzódó utcában. Az utcanévváltozások miatt a Szabadság tér 2. ma a Koronázó tér 2. alatti háznak felel meg. A ház története

20 1712-től követhető, amikor is Palaics András csizmadia a korábbi leégett ház helyén építette fel. A tulajdonosai az 1860-as évekig többször változtak. 1860 körül ebben a házban nyílt meg a város első fotóműterme: tulajdonosa Schmidt Vilmos fényképész volt. A házat és a műtermet 1876-ban átalakították (2. kép). Az épület ma már nincs meg, mert a 2. világháborúban megrongálódott, 1965-ben pedig lebontották, helyén új ház épült, amelyet az alatta feltárt bazilika-romok miatt lábakra állítottak. Mindez azonban nem válasz arra a kérdésre: hogyan került Joyce Virág Sándorral kapcsolatba. Erről csak találgatni lehet. Elvileg két lehetőség jöhet szóba. A személyes találkozás sem zárható ki. Ha világháború idején a 7. komáromi vártüzér ezredhez bevonult Virág Sándor az olasz frontra jutott, akkor akár személyes kapcsolatra is sor kerülhetett. Amennyiben azonban a tüzérezredet nem az olasz frontra vezényelték, akkor személyes találkozásról nem lehet szó. Hihetőbbnek tartom, hogy Joyce nem magával Virággal, hanem csak egy általa készített fényképpel találkozott: ennek hátlapján a fényképész neve és címe is olvasható (3. kép). Ilyen fénykép - mivel Virág három városban is dolgozott - valóban eljuthatott Triesztbe. Hogy így történhetett, arra Joyce a tanú: Rudolf Bloom fiókjában megtalálható volt „Rudolph Virág és apja, Leopold Virág elhomályosult dagerotípiája, készült 1852-ben az ő első, illetőleg második unokatestvérük, Stefan Virág fényképészeti műtermében, Székesfehérváron, Magyarországon.'''''

17 A fénykép talán valóban létezett, Joyce látta is: csak hát nem a Virág-ősök voltak rajta, hanem inkább egy leány, feleség képe. Ki volt ezen a képen, az alighanem örök rejtély marad. Joyce-ra hatással lehetett a fénykép, amit az Ulyssesben ilyen módon örökített meg. A fénykép bizonnyal magyar emberrel érkezett Triesztbe. Ki volt ez a magyar: alkalmi, társaságbeli, kocsmabeli ismerős, aligha deríthető fel. Hogy milyen vendéglőkbe jáil Joyce Triesztben, azt többé-kevésbé tudjuk.

a8 Kik voltak a törzsvendégek, kikkel találkozott? Ma már reménytelen felderíteni. Joyce tehát Marino de Szombathely nevét használta fel Leopold Blum származáshelyéül. Tudta, hogy a különös családnév egyúttal egy magyar város neve. Mellesleg, hogy a Szombathely nemcsak városnév, hanem vezetéknév, azt Joyce a maga módján el is árulta. Jézus evangéliumi származásának stílusában írta a „Leopoldi autem generatio''-t:

aí) „Mózes nemzé Noét és Noé nemzé Eunuchot és Eunuch nemzé O'Hollorant és OTIolloran nemzé Guggenheimet és Guggenheim nemzé Agenthadot és Agenthad nemzé Netaimot és Netaim nemzé Le Hirscht és Le Llirsch nemzé Jesurumot és Jesurumot [...] 86