Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

2. szám - A Blooni (Virág)ok nyomában - Tóth Endre: Leopold Bloom származása: egy fiktív családfa

Bölcsészdoktori disszertációját „Poeti di Casa Sveva: Re Enzo" címmel 1912-ben védte meg a római egyetemen. Első verseit 1912-ben publikálta. Szá­mos történeti tanulmánya, latin szerzők fordítása mellett legfontosabb mun­kájának a 14. századi trieszti városi statútumok publikálását tartották, amely 1928-ban jelent meg. Közben azonban lefordította az Odüsszeiát olaszra. Egy részletét 1918-ban publikálta Silvio Benco Umana címií folyóiratában, a tel­jes mű 1920-ban jelent meg. Adataim nincsenek arról, hogy Szombathely Odüsszeia fordítása mikor és milyen körben vált nyilvánossá. Aligha lehetett azonban kérdés, hogy a trieszti értelmiségiek tudtak róla. Ismerhette Joyce is. Úgy gondolom mindezek alapján, hogy Szombathely személye egyenesen kínálta a lehetősége Joyce számára, hog}' az Ulyssesben felhasználja. Ismerhette-e Joyce Szombathelyt? Megvolt ennek a lehetősége, és szinte bizonyíték is van rá. Joyce 1912/1913 őszén és telén a Societa di Miverva-ban 12 részes előadássorozatot tartott a Hamletről. 1907-ban és 1912-ben pedig az Universita Popolaren tartott előadásokat, 17 ahol a világhábom idején de Szombathely szerepelt. 18 Ezek azok a helyszínek, ahol Marino de Szombat­hely is otthonosan megfordult. A trieszti osztrák rendőrség irredenta maga­tartása miatt 1918. szeptember 25-én jelentést is írt róla: 19 ebben megemlé­keznek arról, hogy a trieszti Teodoro Mayer iratai között találtak egy levelet, amely a rendőrség számára bizonyíték volt arra, hogy Szombathely a Mayer család közeli barátja volt.~° Ha Joyce a magyar származásíi Teodoro Mayert va­lóban ismerte, 21 akkor ez érv lehet az író és Szombathely ismeretsége mellett. A bekövetkező 15 év - noha elmélyedésem a Joyce-irodalomban nem bő­vült - mégis hozott eredményt. Akkor és még hosszt'i ideig megváloszalatla­nul maradt a Virág-Bloom család székesfehérvári rokonsága, a nem magya­rok számára ailig kimondható városnév és a másodfokíi unokatestvér, Ste­phan Virág „eredete". Hogy a regényben leírt rokonság valós vagy fiktív ro­konságot jelent-e, nem lehet tudni. Bizonytalan vagyok ebben, sőt valószí­nűtlennek tartottam, hogy a rokonság is valós tényeken alapszik. Az ugyanis Joyce szerkesztési módszerével nemigen összeegyeztethető, hogy egy ma­gyarországi család történetét teljes egészében felhasználja a regényben. Egyébként az Ulysses magyar kiadásának ügyében 1932-ben a müncheni Rhein-Verlag részéről Dr. D. Brody (Bródy?) levelezett Joyce-szal. 1935. no­vember 27-én kelt levelében mellékelte Valdemar Langlet angol utazó On Horseback through Hungary könyvének a Sunday Timesben megjelent is­mertetését, amelyben az író Szombathelyt is megemlítette. a ~ Lehet, hogy az 1930-as évek néhány fiataljának felbuzdulásának nyoma ez, amiről Cs. Szabó László emlékezik meg? Többen, közösen akarták lefordítani magyarra az Ulyssest. a,i A megoldás 1997-ben érett gyümölcsként hullott az ölembe. A Magyar Nemzeti Míizeum - egyébként szombathelyi rokonsággal rendelkező - szor­gos kutatónője, Szakács Margit összeállította a hazai fényképészek és műter­mek lajstromát. 24 Nos, a könyvben száz év alatt a több ezer név között mind­össze két Virág nevű fényképész neve olvasható. Virágh Pálé, aki az 1940-es / 84

Next

/
Thumbnails
Contents