Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

1. szám - ADATTÁR - Hargitai József: Hazaszeretet és humanista szellemiség Kiss Sándor szobrász művészetében

ron járt, és itt is érettségizett. Innen telepedtek át 1944-ben Budaörsre, a kivándorolt svábok házainak egyikébe. Bár a szülők orvosnak kívánták taníttatni, ő azonban mindenképpen szobrász akart lenni, hiszen ez a vonzalom már évek óta megvolt benne. Még középiskolás korában - anélkül, hogy valaki irányította, segítette volna kezdte a faragást, mintázást. Az áttelepülés után jelentkezett a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Felvették. Kiváló mesterek irányításával tanulta meg az elsajátítható tudnivalókat, a mesterség műhelytitkait, a művészet fortélyait, sőt ezeken túl mindazt, amelyet a három jeles szobrászművész - Pátzay Pál, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc - fontosnak tartott. Nemcsak a stúdiumokon, hanem a nyári művészkolóniákon adták át fáradhatatlamd tanítványaiknak tudásuk legjavát. Kiss Sándor a 24 fős évfolyamon mindig a legjobb 4-5 növendék közé tartozott. A szobrász tanszak elvégzésével 1950-ben szerzett diplomát. A főiskolán ismerkedett meg Lesenyei Mártával, akit 1951-ben feleségül vett. Házasságukból két gyermek született: 1959-ben Anna lányuk, 1962ben pedig József fiúk. Anna állatorvos, a férje is; gyermekük, Sándorka tanul. József színész, rendező, igazi színházi szakember, aki sokat ír is. Feleségével Budapesten élnek. Kiss Sándor pályakezdésének első éveiben, kezdetben mérnöki rajzolóként dolgozott, majd a Hadtörténeti Múzeumba került szobrásznak. 1954-től már állami megrendelésekre készített szobrokat, domborműveket. Kiállító művészként 1952-től szerepelt a nyilvánosság előtt. Több emlékezetes és sikeres kiállítása volt: 1968-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást a Kilencek társaságában, 1973-ban a Budapesti Nemzetközi Kisplasztikái Biennalen, 1974-ben Nyírbátorban (Lesenyei Mártával), 1976-ban Baján, Szegeden és Kiskunhalason, 1978-ban a budapesti Csók Galériában (Lesenyei Mártával és Csohány Kálmánnal), 1980-ban Baselben (Lesenyei Mártával és Kárpáti Tamással), Kölesden (Lesenyei Mártával), 1981-ben Decsen, 1982-ben Siófokon (Lesenyei Mártával), 1987-ben Kaidon (Lesenyei Mártával), 1988ban Celldömölkön, a Kemenesaljái Művelődési Központban. Kiss Sándornak, mint szobrásznak pályáján mindvégig meghatározó tényező volt a természet varázsa. A változatos szépségű erdélyi táj szeretetét gyermekkorából egy életre magával hozta. Már elismert szobrászként vágyott újra a természet közelségébe. Szobrászművész feleségével, Lesenyei Mártával 1982-ben, Vas megyében, Zsennyén telepedtek le. Tudta és érezte, hogy a táj szépsége, a falu nyugalma, az emberek egyszerűsége, őszintesége éltető eleme lesz művészetének egész pályáján. Az ihletettség, a belső sugallatok, a tervek, a megbízatások rendszeres munkára inspirálták. Sokat dolgozott. Ugyancsak korán a lelkére íródott a székely fafaragások motívumainak, az erdélyi népművészet alkotásainak, hagyományainak, formakincsének szépsége, elemeinek termékenyítő hatása, amely egész pályáján búvópatakként jelenik meg művészetében. Szép példája ennek Fa dombormű című alkotása, amely bővelkedik szobrászi és fafaragói bravúrban. A 800x120 cm-es remek71