Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

1. szám - ADATTÁR - Hargitai József: Hazaszeretet és humanista szellemiség Kiss Sándor szobrász művészetében

művén kedvteléssel időzött el vésőjével, megmutatva nagyszerű felkészültségét és hozzáértését. A mű Szarvason, az önkormányzat épületének belső terét díszíti. De népi elemeket épített be Dózsa népe című kompozíciójába is. Ezek a művei feszültséggel teli társadalmi mondanivalót hordoznak. Kiss Sándor a népművészet formakincsét - mint nagy művész - természetesen szuverén és öntörvényű módon alkalmazta szobrászatában, s feladatának megfelelően tud gyönyörködtetni, de mélyen elgondolkodtatni is. Az erdélyi népballadák katartikus szépsége ugyancsak jelentős hatást gyakorolt Kiss Sándorra, a szobrászművészre. Jónéhány mű vének erőteljes, tömör megjelenítési formájában ezek inspiráló hatására ismerünk. Csángó lány című, a Szombathelyi Képtár tulajdonában lévő szobra jól mutatja, hogy a végsőkig érlelt nemes fa hogyan hatott alkotójának előadásmódjára. A művész egy tömbből alakította ki a lány alakját, fejét, nagyszerűen megragadva az anyag-kínálta lehetőségnek, a fa erezetének az alkotás szolgálatába való felhasználását. A mű „szoborszerűségét" emelik ki a tenyérrel egymásba fordított kezek. A végsőkig letisztult, egyszerű szobrászi kifejezésmód megtestesítője ez a mű. Ugyancsak társadalmi problémát fogalmaz meg a balladák szűkszavúságával Paraszt-Golgota Európában című alkotása, de ezzel tart rokonságot Öreg falu és Öregek című kompozíciója is. Mindkettő a művész lélekbemarkoló üzenete a magyarság sorskérdéséről, a nemzet fogyásáról, a falvak elnéptelenedéséről, de az emberi élet esendőségéről, múlandóságáról, az öregek magára hagyatottságáról is. íme, ennyi mondanivalót tud a nagy művész egy-egy alkotásába summázó, lényegretörő előadásmóddal belesűríteni. Mint sok 20. századi magyar gondolkodót, művészt, Kiss Sándort is egész életében foglalkoztatták a magyarság sorsproblémái, és ezeknek a szobrászat lehetőségeivel, eszközeivel, jelképrendszerével való megjelenítése. Zsennyére költözése után több monumentális mű megalkotása is a nevéhez fűződik. Elsőként említhetjük ebben a sorban a mohácsi emlékkert kopjafáit. Ez a 300 és 400 cm-es 30 sírfa kétévi munkával 1973-1974-ben készült el, és lett felállítva Mohácson, a Történelmi Emlékhelyen. Egytől egyig méltó szimbólumai a hazáért, a nemzet függetlenségének védelmében elhunyt hősöknek. 1981-ben alkotó munkásságának talán egyik legszebb feladatát készítette el. Szép magyar fehér mészkövekből 100x100 cm-es méretben faragta ki három nagyszerű kődomborművét: 1. Boldog Gizella vairja a koronázási palástot a veszprémi görög apácákkal; 2. Szent Erzsébet búcsúzik a keresztesháborúba induló férjétől; 3. Szent Margit kibékíti apját, IV. Bélát és testvérét, a későbbi V. Istvánt. Ezek a remekművek Rómában a Szent Péter Bazilika altemplomában, a Magyarok Nagyasszonya Kápolna falába vannak beépítve. Csakúgy, mint a többi magyar művész alkotásának, ezeknek is csodájára járhatnak a világ minden tájáról. 1993-ban készült el muhi emlékművével. 1994-ben avatták fel Függetlenségi emlékművét. A 16 méteres üvegből, krómacélból készült alkotás az orosz csapatok kivonulásának évfordulóján Budapesten, a Bocskai úti Függetlenségi Parkban lett felállítva, Göncz Árpád avatta fel. 72