Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - ADATTÁR - Vértes Ernő: Csillagászattörténeti kutatások Vas megyében

ADATTÁR VÉRTES EKMO CSILLAGÁSZATTÖRTÉNETI KUTATÁSOK VAS MEGYÉBEN A hazai tudománytörténet írásnak az a szándéka, hogy összegyűjti, tudományosan feldolgozza és közreadja a történelmi Magyarország csillagászattörténetét, nem új keletű kezdeményezés. Az első e tárgyban íródott tanulmányok még a múlt században keletkeztek, egy-egy részterületet dolgoztak fel, majd ezt a nagyobb lélegzetű, összefoglaló szándékkal megírt munkák követték, amelyek egyúttal korszakolni is igyekeztek egy ősi tudomány, a csillagászat hazai meggyökeresedését és térhódítását. Bár e munkáknak igen sokat köszönhetünk, hiszen nehezen hozzáférhető forrásokat hoztak felszínre, egyúttal kitűzték a tudománytörténet írás e speciális ágának kutatási irányait, s mi több módszertani útmutatóid is szolgáltak, mégis azt kell mondanunk, hogy lényegében befejezetlenek maradtak. Megkockáztathatjuk azt a kijelentést, hogy az egész témakör ismételt megkutatása és újrafogalmazása nélkül nem érhető el lényegi áttörés, nem zárható le a második évezred magyarországi csillagászattörténete. A rendszeres csillagászattörténet írás világviszonylatban is meglehetősen későn, csak a 18. század második felében kezdődött, első elismert művelője a francia Lalande munkásságával.

1 Laland alapvető, több évtizeden át tartó kutatómunkája eredményeként létrejött művei után úgy gondolhatnánk, hogy megindult a részleteket is feltáró csillagászattörténet írás. Ám ez még közel száz évet váratott magára, és csak a nag}'' francia szerzőpáros Houzeau és Lancastert munkáiban folytatódott.

:t A hazai csillagászattörténet írás az 1880-as években Heller Ágost (18431902) fizikus, csillagász, tudománytörténész munkásságával kezdődött; majd Mahler Ede (1857-1945) történész, régész, a kronológia tudós professzora kutatásaival folytatódott. Jelentős tevékenységükkel megalapozták a hazai csillagászattörténet írást Tass Antal (1876-1937) csillagász; Jelitai József (1889-1944) tudománytörténész, egyetemi tanár; valamint Kelényi B. Ottó (1897-1944) történész, könyvtáros.* A fent említetteken túl, a 2. világháborúig még számosan végeztek csillagászattörténet kutatást, illetve adatközlést egy-egy részteríiletről, vagy adtak 14