Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Gróf László: Kenedics József Vas vármegye térképe

hatalmas munkát igénylő feladatához, abban az időben, amikor az ezzel egyidőben végrehajtott II. József által elrendelt gazdasági felmérés oly ellenszenvet váltott ki, hogy az tiralkodói rendelet visszavonása után Vas vármegye közgyűlése határozatot hozott, mely szerint: „A vészes földmérésnek vége szakadván, a manipulánsok nyájából azokat a nem nemeseket, kik hadi szolgálatra alkalmasak, ha egy hét alatt nem hagyják el megyénk területét, elfogatjuk, s átadjuk a katonaságnak, hogy ez a léha nép ne váljék az állam terhére. A házszámokat, földjeinken vagy határokon elhelyezett jelzőket kitépetjük, a földmérés aktáit rögtön lefoglaljuk és elégetjük, "

4 Az évekig tartó mérési munkálatokat csak nehezítette, hogy térképéhez nem sok földrajzi adat állt rendelkezésére, hiszen a katonai felmérés adatai nem kerülhettek nyilvánosságra, sőt sem Lipszky, sem pedig Korabinszky atlasza nem jelent még meg. Kenedics József térképén a hosszúsági köröket az Azori-szigetektől számította, tájolása - csillaggal - észak-dél, méretaránya 1:115 200. A 97x89,5 cmes keretbe foglalt térképet, amelyet Johann Ernst Mansfeld bécsi metsző vésett két rézlemezbe, minden valószínűség szerint Bécsben nyomtatták, hiszen a magyarországi nyomdák nem voltak képesek ily nagyméretű térképek előállítására. A két vastag papírlapra nyomtatott rész-térképet azután a Sárvártól nyugatra eső 40°54' hosszúsági vonal mentén illesztették össze. A térkép vésési érdekessége, hogy a lap felső szélén lévő fokmeghatározó szelvénybe hibásan a 41 helyett ismét 40-es számot vésett a metsző. Kenedics térképén Vas vármegyét északon Sopron és Győr vármegye (Comitatus Soproniensis, Comitaüis Iaurin), keleten Veszprém vármegye (Comitatus Vesprimiensis), délen Zala várai egye (Comitatus Szaladiensis), nyugaton pedig Stájerország és Alsó-Ausztria (Ducatus Styrie, Infer[ior] Austria) határolják. A vármegyét 6 járásra (processus) osztotta fel, melyeknek határait szaggatott vonalak jelölik. Ezek: Kőszegi járás (Processus Ginsiensis), Németújvárijárás (Processus Nemetujvariensis), Szombathelyi járás (Processus Sabariensis), Kemenesaljái járás (Processus Kemenesallensis), Körmendi járás (Processus Körmendiensis), valamint a Tótsági járás (Processus Totsagiensis). Az utak közül megnevezi a megyén áthaladó „Via Postalis "-t, mely északdél irányban szeli át a vármegyét Kőszegtől Körmendig, ahol a Rába hídján áthaladva elágazik Zala-Lövő és Zalaegerszeg felé. A postaállomásokat postakürttel jelöli, ezek Kőszeg, Szombathely és Könnend voltak. Ebben az időben Kőszeg postapraefectusi székhely is volt, Magyarország - Horvátországot és Szlavóniát is beleértve - nyolc postakenileü igazgatóságának egyike.

5 Valószínűleg éppen ezért rajzolt nagyobb postakürtöt Kőszegnél, a szombathelyivel és körmendivel szemben, jelezve annak postai fontosságát. Ugyancsak fel van tüntetve a térképen a Szombathelyről Zanaton (Szanath), Szelestén és Hegyfalun át Győrbe vezető országút, a „Via Publica"; valamint a „Via Romanonim" is Sárvártól nyugatra, míg a falvakat összekötő utakat pontozott vonalak jelzik. A térkép vízrajza igen gazdag, mely éppen a vármegye területét jól ismerő mérnök munkájának eredménye. A Rába (Fluv[ius]° Arabo) vizének kanyargós folyása mentén jelölve vannak az ártéri rétek, mocsaras területek, de megneve55