Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Gróf László: Kenedics József Vas vármegye térképe

zi a Gyöngyös, a Mura, a Lendva, a Pinka, a Marcal, a Repce és a Lapincs folyását is, mely utóbbi kettőből az első északon, a második pedig nyugaton képezi a vármegye határát. A Perint patakot „Perent Vize"-nek jelöli, melynek felső szakasza a Sorok. Úgyszintén megoszlik a Herpenyő vizének elnevezése is, mely a Vasvár közelében lévő járáshatárig a Csömöc nevet viseli. A patakok közül a Kerka (Rivferis] Kerka) és a Kőris (Rivferis] Kőris) is meg van nevezve. A Rába folyón átvezető hidakat Kenedics Sárvárnál és Körmendnél tüntetett fel; az ostffyasszonyfai Rába-híd te ivét csak térképének megjelenése után 2 évvel, 1787-ben készítette el.

7 Nagyon szép a térkép hegyrajza is, melyet harántcsíkozásos módszerrel oldott meg. Vas megye területén három hegy nevét - „S. Vid", „Vas Hegy" és „Ság hegy" -jelölte, az erdők közül pedig a „Farkas Erdeje" van feltüntetve, melyet, mint az erdőségeket másutt is, Ids lomb felülnézettel ábrázol. A szántó- és termőföldeket barázdás mezőkitöltés mutatja. A Vas-hegy nyugati oldalán egy vaskohó helyét is megjelölte. A települések helyrajza is részletes, jelöli a falvak templomait és utcaképét, Sárvárnál az önálló közigazgatással rendelkező „Sáar"-t, „Péntek falu"-t és „13 Város"-t; a megye területén lévő várakat, Kőszeg esetében pedig a városfalakat is ábrázolja. Kiváló a térkép névrajza. A települések neveinél megadja azok etnikai variánsait is, s azok helyesírása majdnem teljesen hibátlan. Mindössze az ékezetek esetleges hiánya emlékeztet arra, hogy a térkép lemezeit Bécsben, nem magyar metsző véste. így például Sárvárnál „Sárvar", Jánosházánál „Ianoshaza", Vörösvárnál „Vörösvar" fordul elő. Érdekes módon, Kőszeg magyar nevét, „Keöszeög" formában írja, Borostyánkőnél az „O" betű fölé egy kis „e"-t vésett, míg Pinkafőnél csak a német „Pinkafeld"-et adja meg. A térkép címe, „COMITATUS CASTRI FERREI Iussu Ordinum ichnographice delineatus per Jos[ephum] Kenedics ejusdfem] I[nclyti] Comitatus jur[atum] Geometram.", a lap másik nagy díszítőeleméhez illeszkedve egy fekvő kőtömbön lévő „kartus"-ban foglal helyet a lap alsó szélén, melyet a vármegye babérfonattal díszített címere ékesít. Mellette szerényen, a kő tövében felevő fadarabon „J. E- Mansfeld, sculp." jelzi a metsző kilétét. A térkép jobb alsó sarkában lévő üres mezőt Kenedics allegorikusán egy római diadalív nagyméretű rajzával töltötte ki, utalva ezzel Vas megye római kori múltjára. Érdekes módon, ez a díszítőelem az évtizedek folyamán talán több figyelmet kapott, mint maga a térkép. Egyesek való ténynek vették az ábrán lévő római kori diadalkapu szombathelyi létezését, olyannyira, hogy annak egy kivágott (!) példányát 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémiához is felküldtek, mondván, hogy az „... állt a mostani és régi postaház közt...", hátoldalán pedig egy ceruzavázlat a kapu helyét is megjelölte azzal a megjegyzéssel, hogy „1820 körül egy része még meg volt, akkor rabokkal a megye lebontatta".

8 Találtak ugyan egy római kori kőleletet egy Kámoni utcai ház kapualjába befalazva, melynek töredékes feliratában „ARCÚM" olvasható, sőt a Szombathelyen előkerült Jupiter-torzó is hasonlít a diadalkapu jobboldali alakjához, 56