Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Polgár Tamás: Győri életrajzi lexikon

így ír az eredményről: „Jeli összhangzó akkordokban elcsengő kontrasztjaival már mai állapotban is hatalmas park, amely csak csekély korrektúrára szorul." 1933. augusztus 31-én, a korai halál a befejezésben megakadályozta. Negyedszázados Csipkerózsika álom következett a fajták harcával. Az 1956-os forradalom után elkezdődött a mentés, majd az Ambrózy-Migazzi István szellemi hagyatékának megfelelően Jeli gazdagítása az Erdőgazdaság irányításával, hogy egy ország virágoskertje, az örök tavasz jelképe legyen. Azt gondolom a Jeli Barátoknak minden évben le kell emelniük a könyvespolcról az „Örök virulás"-t, hogy a „nagy találkozásra" mindig felkészülten érkezzenek. PETHŐ JÓZSEF GYŐRI ÉLETRAJZI LEXIKON (Szak. QrábicH Frigyes, Horváth Sándor Domokos, Kacska Ferenc. Győr. 1999. 589p.) Már hosszú ideje tudott volt, hogy készül Győr életrajzi lexikona. Nagy várakozással tekintettünk az 1999. november 3-ai könyvbemutató elé. Az ötlet felmerülésétől a lexikon megjelenéséig több évtized telt el, volt mikor úgy kitszott, hogy elhalnak az erőfeszítések. A kezdeményezést végül Győr Megyei Jogú Város karolta fel és a Győri Városi Levéltár és a Városi Könyvtár kapta a szervezés, szerkesztés nem könnyű feladatait. A szerkesztők igyekeztek a szócikkek szerzőinek a legalkalmasabb embereket felkérni, így népes szerzőgárdával, közös összefogással született meg a kötet. A szerkesztőknek sok problémával kellett megküzdeniük, de munkájuk eredménye ez a kötet, amely jelenleg legjobb, az egy térség, város neves személyiségeit felvonultató hazai lexikonok között. A kötetben szereplő közel 900 életrajz a 130 képi illusztrációval méltó emléket állít Győr nagyjainak. A szerkesztők egyik legnehezebb feladata volt eldönteni, hogy ki is kerüljön be Győr város életrajzi lexikonába. Mint ahogy a polgármesteri beköszöntő is mondja, a lexikon olyan emberekről szól, akik már nem lehetnek közöttünk. A használó tehát csak az elhunyt hírességek életrajzával találkozhat a kötetben. Ez természetes is, hiszen a szerkesztők helyes meggondolással nem kortárs lexikonnak szánták a munkát. Gondot jelentett, hogy mennyire menjenek vissza időben az életrajzok összeállításánál. Véleményem szerint több olyan kora középkori biográfia - főleg egyházi személyek esetében - is bekerült a lexikonba, akikre igazán hiteles adatokat nem találtak az életrajzírók, így ezek az életrajzok talán elhagyhatók is lehettek volna. Nagyobb problémát jelentett a Győrhöz való kötődés meghatározása. A bővített bevezető szerint 88