Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Polgár Tamás: Győri életrajzi lexikon

minden egyes biográfia szubjektív elbírálás alá esett. Azért az kikristályoso­dik, hogy mind Győr város jeles szülöttei, mind a Győr városért tevékenyke­dők, de nem győri születésűek is helyet kaptak a lexikonban. Néhány életrajz bekerülése a szubjektív szempontok ellenére is kétséges, főként itt az orszá­gos „nagyok" pl. Deák Ferenc esetére gondolhatunk, akinek a rokoni kapcso­latokon kívül nem volt győri vonatkozása. A lexikon szócikkei a könyvtári abc-nek megfelelően követik egymást. A lexikonban az egyes személyek azon névalakban szerepelnek, melyen tevé­kenységüket kifejtették, mely néven ismertté váltak. A szerkesztők a kötet­ben használt utalókkal a névalakok változásából eredő hiányokat sikeresen küszöbölik ki. A lexikon szócikkeit egységes szerkezetben találjuk. Az élet­rajzi adatokon és a személy munkásságának ismertetésén tói a szócikkben szereplő egyéniség főbb műveinek bibliográfiáját is megtalálja a kötet olvasó­ja. Itt szeretném megjegyezni, hogy a szerkesztők minden erőfeszítése ellené­re a szócikkek terjedelme, minősége nagyon egyenetlenre sikerült. Vannak olyan szócikkek, pl. a reformkorra vonatkozóak, melyek már szétfeszítik az életrajzi lexikon kereteit, és vannak olyanok is melyek adatok hiányában ki­csit szűkebbre sikerültek. A kötet talán legnagyobb értékét azok a szócikkek képviselik, amelyek primer adatokon alapulnak. A lexikon nagy számban hoz olyan 20. századi életrajzokat, melyeknek adatait a család, hozzátartozók szolgáltatták, így ezek első közlésnek számítanak. Minden szócikk végén megtalálható a szócikk szerzőjének rövidített névaláírása. A bevezető végén elhelyezett rövidítésjegyzék alapján beazonosítható a szerző, így minden ol­vasó tudja, hogy kitől mit váljon, kit helyesbítsen, kit szidjon, kit dicsérjen. A szócikkek elemzésénél nem szóltunk a jegyzetelésről. A korábbi lexiko­noktól eltérően a jegyzetek nem főszövegben az egyes szócikkek végén, ha­nem a tartalmi részt követően mintegy külön fejezetként nyertek elhelyezést. A jegyzetekhez tartozik egy külön rövidítésjegyzék is, melynek használata saj­nos elengedhetetlen. A szerkesztők nem a hagyományos rövidítéseket alkal­mazták: i. m., vagy egy szerző több műve esetén a szokásos (pl. Bedy, 1937) jelöléseket. A szerkesztők a szerző és a cím szavainak kezdőbetűinek segítsé­gével mozaikszavakat alkottak. A sok győri kezdeti! cím miatt szinte már be­lekeveredik az ember a sok GYHT, GYFT, GYSZA stb., rövidítésbe. Talán jobb lett volna a hagyományos jelöléseknél maradni. A jegyzetekben felhasz­nált irodalom az összes manapság fellelhető lexikonszerű kézikönyvet hozza, de kicsit hiányolom az országos kitekintést. Néhány helyen túlzottan csak a helytörténeti irodalomra koncentráltak a szócikkírók. A jegyzetek előtt talál­ható mutató azon személyeket sorolja fel, akik önálló szócikket nem kaptak, de szócikkben előfordulnak. E segédlet hasznos lehet a Győrért dolgozó em­berek kapcsolatainak bemutatásához és tevékenységeinek értékeléséhez is. A recenziót olvasó felteheti a kérdést, hogy mégis mit keres a Győri lexi­kon bemutatása egy Vas megyei helytörténeti folyóirat hasábjain. A lexikon­ban szereplő személyek nemcsak Győrhöz kötődnek. Több olyan személyiség is van, aid a dunántúli régióban is maradandót alkotott. A sok Sopron és Mo­89

Next

/
Thumbnails
Contents