Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

1. szám - ADATTÁR - Konkoly István: Az egyházi műemlék épületek és műtárgyak gondozásának aktuális kérdései

ADATTÁR KONKOLY ISTVÁN AZ EGYHÁZI MŰEMLÉK ÉPÜLETEK ÉS MŰTÁRGYAK GONDOZÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Általánosan elfogadott tény, hogy a vallás egyidős az emberiséggel. A vallásnak pedig természetes velejárója a kultusz, vagyis a beszéd, az ének, a mozgás, egyszóval a liturgikus szertartás. Liturgikus szertartás azonban csak ott lehetséges, ahol van templom, van liturgikus tér, egyszóval sacralis építőművészet. Ahol vannak liturgikus eszközök, mint az oltár, az ambó, a szédesz, a kehely - tehát sacralis iparművészeti tárgyak. Ugyanilyen fontosak a sacralis képzőművészeti alkotások is: a különféle festmények és képek, plasztikák és szobrok. Az utóbbiak különös jelentőségét az adja meg, hogy nagyon alkalmasak a vallási mondanivalónak, üzenetnek közvetítésére, a hívek vallási ismereteinek gyarapítására, lelki épülésének és kultúrájának szolgálatára. Az elvontabb hitigazságokat szóbeli vagy írásbeli közlés esetén nem mindenki képes megérteni. A képi közlés módszereit - a jelek, jelképek és szimbólumok nyelvét - viszont szinte mindenki felfogja. Ezért mindezek az igehirdetésben, a katekézisben és a teológiai oktatásban nélkülözhetetlenül szükségesek. Ezzel is magyarázható, hogy az európai művészet legkiválóbb alkotásai - a 6. századtól, Nagy Szent Gergely pápa korától kezdve - több mint egy évezreden át jórészt egyházi eredetűek voltak, egyházi megrendelésre készültek. Ugyanígy állt az egyház a magyar művészet bölcsőjénél is, az államalapítástól egészen a barokk korig. Nálunk valójában csak a 18. század közepétől nyomult előtérbe a világi építészet, és egy század múlva alakult ki az egyháztól független festészet és szobrászat. 1987-ben statisztika is készült arról, hogy Magyarországon a teljes műemlék állomány egyharmadát egyházi épületek, döntő többségükben templomok adják. Egészen konkréten 604 műemlék, 2097 műemlék jellegű és 32 városképi jelentőségű templom és egyéb egyházi épület szerepelt a védett emlékek sorában, megelőzve a lakóházakat és kastélyokat, valamint a különböző középületeket. Az egyházi műemlékek nagy száma és magas művészi kvalitása komoly kötelességet jelent korunk számára. E kötelesség egy része az egyházra, mint tulajdonosra és fenntartóra hárul. 17