Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
1. szám - ADATTÁR - Konkoly István: Az egyházi műemlék épületek és műtárgyak gondozásának aktuális kérdései
Az egyháznak gondoskodnia kell arról, hogy ezeket az értékes alkotásokat megőrizze, jókarban tartsa és az állagmegóvásukat folyamatosan biztosítsa. Persze gyakorlatilag ez a gondoskodás sok nehézséggel jár. Az egyik ilyen neuralgikus pont a papság elöregedése. 70 éves lelkipásztoroktól nem igen várható el, hogy lelkesen kezdeményezzék templomaik felújítását s vállalják a vele járó szerteágazó tevékenységet: a képviselőtestületek és a hívek aktivizálását, az engedélyek megszerzését, a munka megszervezését, a pénzügyi fedezet biztosítását stb. Egyes helyeken meg az okoz gondot, hogy a munkálatokat ugyan elindítják, de hiányzik a szakszerűség. Nem mérik fel az épületek tényleges állapotát. A régebbi templomok általában nedvesek, ezért törekedni kellene a víztelenítés, a vízelvezetés megoldására. A régi vakolatot le kellene verni, a falakat ki kellene szárítani. S az sem mindegy, hogy milyen új vakolat kerül a falakra. Az is gyakori hiba, hogy a felújítást sok helyen nem a tető átvizsgálásával kezdik. E nélkül elvégzik a templom külső felújítását. Ilyen esetekben fordul elő, hogy a templom új vakolata szépen mutat, de az utólag végzett tetőjavítás miatt a szép vakolat nemegyszer károsodást szenved. Hasonló, vagy még nagyobb hibák bizony előfordulnak a templombelső felújításakor is. Költségkímélés miatt néha - hozzá nem értő emberekkel átfestetnek értékes képeket. Kitesznek a templomból művészi oltárokat, szószékeket vagy egyéb berendezési tárgyakat. Hivalkodó márvány szembe oltárokat készíttetnek ott, ahol az oltár környezetében csupa értékes faszobor, stallum, falburkolat, régi faragott főoltár (retabló) és szószék van. Sőt az is előfordul, hogy egyesek elfelejtik, hogy a templom környezete is a műemlékvédelem körébe tartozik. Ezért nem megengedett az, hogy néhol eladják a templomkert egy részét, hogy annak árából restaurálják a templomot. Az önkritikusan elismert negatívumok mellett az is tény, hogy számos helyen óriási áldozatokat hoznak papjaink - híveikkel együtt - az egyházi épületek jó karban tartása és felújítása érdekében. Ezeket a plébániákat természetesen segíti az Egyházmegyei Hatóság, és sok esetben a helyi önkormányzat is. Ezen testületek anyagi és erkölcsi támogatásáért mindig hálásak voltunk, de szeretnénk remélni, hogy a jövőben mindenegyes önkormányzat felelősséget érez majd a területén lévő műemléki objektumok, köztük az egyházi épületek, templomok sorsáért. Újabban a külföldi segélyek már csak lassan csordogálnak, sőt részben már meg is szűntek. Nagy baj az is, hogy kevés az igényes restaurálási munkára alkalmas szakember. Több kézműves szakma manapság egyszerűen nem létezik. Ezért azt tervezzük, hogy papjaink számára jegyzéket készítünk azokról a szakemberekről, vállalkozókról, akik rátermettségüket és megbízhatóságukat már bizonyították. Ugyancsak tervbe vettük egyházi épületeink állagának a felmérését, hogy ennek alapján rangsorolni tudjuk a legfontosabb állagmegóvási teendőinket és a központi támogatás igazságosabb elosztását. 18