Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
2. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: „Ság szőllőhegy rendszabályai", 1867
ként Kiscellben is tartottak üléseket. Ezek ellen azonban a mesteriek nemhogy nem emeltek kifogást, de képviseletükben Mesteiy Lajos többször is megjelent. Ipsits hegyelnök azt is Idfejtette, hogy csak a szüret időpontját határozták meg közösen, így nem korlátozhatták a másik rész önállóságát. Ráadásul az egyesülésre a mesteriek viselkedése miatt volt szükség, mert ők soha nem várták be a szüretelés legmegfelelőbb idejét, előbb elkezdték azt. A közös gyepű miatt ezért a többi részen sem mertek tovább várni a szedéssel, mert féltek szőlőik „bitangolásától". Ennek következtében legtöbbször kockáztatták a termés, és ezzel együtt a termelt bor minőségét is. Ezért úgy vélte, ha nem tudták volna létrehozni önként a közösséget, akkor a megyei bizottságot kérték volna, hogy hatalmánál fogva alkosson szabályokat nekik. A mesteriek szerint azonban még a hegy sági részén tartott közgyűlésen való részvétel is nagy fáradtságot okozott nekik. Az alsó-mesteri tagok az állandó bizottság üléseire való „ide 's tova járkálást" megunták, lemondtak, helyettük pedig újakat nem találtak, így a többi rész képviselői nélkülük intézkedtek. Szerintük az új szabályok életbelépése óta a szüret idejét mindig megtartották és bejelentették, hogy a szétválás esetén is tekintettel lennének a többiekre, így azok kárt nem szenvednének e lépés következtében. A hegyelnök a mesteriek fejére olvasta, hogy 1868-ban kénytelenek voltak megbüntetni az alsó-mesterieket, mert akkor is korábban szüreteltek. A vita a helyszínen hosszasan folyt a szüret és a lemondások ügyéről. A szolgabíró jelentésében azonban a külön kormányzatot nem javasolta. Indoklása szerint az egész hegység egy gyepű mögött helyezkedett el, a részeket pedig csak a „megyekövek" választották el egymástól, így a különválás további problémákat vetett volna fel. 10 (Bár ezen indoklás sántít, ha belegondolunk abba, hogy 1867 előtt különálló volt a három hegyközség.) A megyei bizottság is ennek megfelelően döntött, mondván „hogy a közérdek és jó rend fenntartása az egységes hegy kormányzatot igényli", ezért az addigi korábbi rend fenntartását határozták el. 17 ÖSSZEFOGLALÁS Az új szabályzat elkészítésére elsősorban a tulajdonviszonyok, már bekövetkezett vagy várható megváltozása miatt került sor. Ez főleg azokban a pontokban tükröződött, amelyekben kiteljesedett a földesúri felügyelet nélküli, teljes önkormányzat. A megszerzett tulajdon a teljes önállóság illúzióját kelthette a gazdákban. Várható volt ennek nyomán bizonyos mérvű anarchia, ami figyelmeztető jelként jelentkezett is az alsó-mesteriek viselkedésében. (Amely kissé meglepő, ha belegondolunk, hogy korábban éppen az alsó-mesteriek hegyközsége - nemesi lévén - a három közül egyedül volt igazán önkéntes társulásnak tekinthető.) Lehet, hogy erre reagálva hozták létre az új szabályzatot, de az sem elképzelhetetlen, hogy később tették meg az alsómesterieket bűnbaknak. Nemcsak a tulajdonviszonyok változása tíínik ki azonban ezekből a pontokból, hanem egy érdekes kettősség is megfigyelhető a szinte végletekig 57
